Péntek hajnalban elnökjelölti tévévitát tartottak az Egyesült Államokban, két koros gladiátor csapott egymásnak, és az egyikük győzött. Trump volt az. Biden úgy viselkedett, mint a nyugdíjfolyósító intézet folyosóján egy járókeretébe kapaszkodva méltatlankodó demens öreg.
1960 óta van nagy jelentőségük a tévévitáknak Amerikában, akkor a feltűnően jóképű, ezüstkanállal a szájában született „massachussettsi liberális”, demokrata párti John F. Kennedy lenyomta az izzadékony Richard M. Nixont, noha, a rádióhallgatók szerint a republikánus jelölt volt jobb, szakszerűbb, etc. De a rádióhallgatók nem látták a verejtéket. Trump agresszív volt, hazudott is, de magabiztos és összeszedett. Biden botladozott szemantikailag és szintaktikailag – Trump meg is jegyezte egy ponton „nem értem mit mondott, de szerintem ő maga sem tudja”.
A 444 tudósítása szerint is Biden többször is „nehezen találja a szavakat, nem mindig sikerül befejeznie a mondatokat. Főleg a vita elején ütközött ki ez, támogatói szerint az esemény második felére már magára talált, de ez olyan szempontból nem számít sokat, hogy sok amerikai úgyse fogja végignézni az egész vitát, és elsősorban a közösségi médiában terjedő rövid klipekből tájékozódik majd.
Trump ehhez képest jóval határozottabb benyomást kelthetett, a vita kezdetétől támadóan lépett fel, és persze a válaszai egy jelentős részének nem is sok köze volt a valósághoz. A Guardian a vita alatt folyamatosan tényellenőrizte a két elnökjelölt válaszait, és azt találták, hogy Trump sokkal több megtévesztő dolgot mondott, sőt, volt, hogy egyenesen hazudott is. Csak hát ez egy olyan tényező, ami nagyjából be van már árazva a Trump-jelenségbe. Biden hiába hazugozta Trumpot, egy segítséget kérő vénember hangján tette.
A The New York Times podcastere, véleményrovatának vezetője és publicistája, Ezra Klein már februárban javasolta, hogy a Demokrata Párt találjon más jelöltet, mint a becsületben megőszült, kétszeres alelnök – Obama elnöksége idején, 2008-2016 között – és mostani inkumbens elnök helyett a Demokrata Párt intítson valaki mást, fiatalabbat, esélyesebbet az autoriter populista Donald Trump ellen.
A világlap publicistái ilyen címekkel reagáltak a vitára: Thomas Friedman: „Joe Biden egy jó ember és jó elnök. El kell búcsúznia a versenytől”, Frank Bruni: „Biden így nem folytathatja”, Patrick Healy: „A szorongás harsány hangjait hallom a demokratáktól Bidennek a vitán nyújtott teljesítményétől”, Nicholas Kristof: „Biden elnök, eleget láttam. Vissza kell lépnie a versenytől”, és a gazdasági Nobel-díjas Paul Krugman: „Biden lezárta Trump idejének bűnözési hullámát”. Obama gyúzedelmes 2008-as kampányfőnöke, David Axelrod is azt jegyezte meg, hogy „viták lesznek arról, hogy folytatnia kell-e”. Putyin cinikus megjegyzést engedett el a vita után szóvivője útján: „jót hortyogott a vita alatt”.
A New York Times értékelése szerint Biden egyik legerőteljesebb pillanata az volt, amikor azzal vádolta meg Trumpot, hogy kész magára hagyni Ukrajnát, és ki akarja léptetni az országot a NATO-ból. Pánik lett úrrá a demokrata párton, és a donoroktól a stratégákig mindenki az elnök teljesítményéről beszél. Joe Biden nem száll ki az elnökjelölti versenyből, közölte Seth Schuster, az elnök kampányszóvivője, írja a Hill. Biden visszaléptetésének ötlete négy hónapja még felindulást váltott ki, a Donald Trumppal folytatott csütörtök esti vita után viszont – hiába hazudozott utóbbi a szokásához híven – a rémült demokraták egyre nyíltabban beszélnek erről.
Trump – joggal – Biden afganisztáni 2022. augusztusi kivonulását kritizálta, ami megalázó volt az USA számára. Trump azt is mondta, ha ő lett volna az elnök, Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát. „Kétszáz milliárd dollár, rengeteg pénz” – lobbantotta Biden szemére a katonai segély mértékét: „Zelenszkij idejött, és annyi pénzzel lépett le, hogy azt kell mondjam ő a világtörténelem legjobb kereskedelmi ügynöke”.
Trump bírálta Biden kritikus hangját az izraeli miniszterelnök vonatkozásában és szorosabb együttműködést ígért Izraellel. A NATO ügyében Trump az EU gazdaságainak összesített teljesítményét az Egyesült Államokéval összehasonlíthatónak tartja, és nem érti, hogy Amerikának „egy óceánnal arrébb” miért kell katonai kötelezettséget vállalnia. 2021. január 6-áról: a Capitóliumnál elkövetett trumpista puccskísérletet Trump minimalizálni és elsikálni próbálta az illegális bevándorlás miatti megnőtt latino bűnözéssel érvelve, Biden a liberális demokratikus államrend és az alkotmányos kormányzás megvédésének nevezte. Trump a manhattani büntető bíróság 34 rendbeli ítéletét megpróbálta a fia, Hunter Biden elleni eljárással kiegyensúlyozni.
Ezra Klein februári felvetése az volt, hogy Biden helyett mást indítson a Demokrata Párt novemberben, és ehhez befolyásos demokraták segítségét kérte, mint Barack Obama, Nancy Pelosi vagy Chuck Schumer, akikre hallgat az elnök, és akik meg tudnák győzni, hogy álljon félre. „Nem akarom elvitatni, mennyire nehéz ez. Mennyire be akarja fejezni Biden a munkát, amit elkezdett, megtenni azokat a jó dolgokat, amire szerinte még képes. A nyugdíjazás sokszor traumatikus. De veszíteni Donald Trumppal szemben sokkal rosszabb” – mondta Klein.
A publicista arról is beszélt, hogy minek kéne jönnie Biden hátralépése után: egy nyitott jelölőgyűlés, azaz ahol a párt elnökjelöltjei a szavazni képes párttagok előtt nyíltan versengenek. 1831 és 1968 között ez amúgy bevett eljárás volt, tette hozzá, felemlegetve, hogy az utolsó, 68-as alkalom katasztrofálisan sült el a demokraták számára: a párt háborúellenes és háborúpárti ága súlyos frakcióharcba keveredett, közben az utcán erőszakos jelenetek zajlottak, és a párt veszített is. De attól még Klein szerint nem kéne visszariadni a gondolattól: így választották ki annak idején Lincont és FDR-t is.
Akik szóba jöhetnek, hogy eséllyel Joe Biden helyébe lépjenek: Gavin Newsam kaliforniai, és Gretchen Whitmer michigani kormányzót szokták emlegetni. Szóba jöhetne Kamala Harris jelenlegi alelnök is, de a volt kaliforniai afroamerikai-hindu főügyésznőt sajnos nem építették fel általa vitt ügyekkel, médiával, és az ő számai rosszabbak még Bidenénél is. A legismertebb közvéleménykutató szerint Trumpnak 2/1-hez esélye van nyerni Biden ellen novemberben.
Véleményem szerint még volna idő felépíteni az új jelöltet – 2008 januárjában Obamát sem ismerték jobban, mint Newsom-ot vagy Whitmert –, de ahhoz Bidennek kellene belátnia, hogy ideje félreállni. A kaliforniai kormányzó talán túl progresszív ahhoz, hogy Mid-America elfogadja. Azért érvelek Gretchen Whitmer mellett, mert nő és fontos államban ismert. 2000-ig kampányközhely volt, hogy a négy nagy államból – Kalifornia, Taxas, Florida, New York – mindegyik legalább harmincmilliós vagy nagyobb – hármat kell hozni.
Kalifornia és New York demokrata, Texas – ha salvadori gyerekek potyognak is az évből, akkor is – republikánus. 2000 óta viszont Florida is stabilan republikánus lett. Így aztán felértékelődtek a középméretű, tízmilliós vagy nagyobb államok, melyek az ipari Közép-Nyugat, avagy a „rozsdaöv” államai – Pennsylvania, Ohio, Illinois, Wisconsin.
És Michigan! Michigan egy óriási BAZ-megye, az amerikai autógyártás dicsőséges hajdani középpontja. Egy pusztulat lett, Detroit, Flint az elmúlt ötven évben egyre mélyebbre és mélyebbre csúszott, ipari sivatag lett, ég alját nyaldosó bűnözéssel, szegénységgel. Whitmer kormányzó ideje alatt viszont elkezdett kilábalni Michigan a mély válságból és Whitmer népszerű kormányzó. Régóta esedékes egy női elnök Amerikában – én sokáig Elisabeth Warrenre tettem voltna, a massachussetsi szenátornőre –, de ő már nem játszik nagyban.
Gretchen Whitmer 53 éves, jól néz ki, építhető, és a nő-abuzáló Trump – aki Hillary Clinton trükkös megverésével lett elnök 2016-ban – megérdemelné, hogy egy politikusnő verje meg utoljára.
Vágvölgyi B. András
Címlapfotó: Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (j) és Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök első televíziós elnökjelölti vitájának közvetítését nézik Trump támogatói a floridai Miamiban 2024. június 27-én. MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich
Amerikában a Columbia, az NYU, a CUNY, a Harvard, az Austin/Texas egyetemi hallgatóinak zöme jó eséllyel nem antiszemita, vannak Izrael ellen lázadó zsidó hallgatók is.
Bérdi Zsolt szólal meg, aki a 2008-09-es cigányok sérelmére aljas indokból elkövetett sorozatgyilkosság elsőrendű vádlottjának védőügyvédje volt a büntetőperben.
Michael Cohen még a nyolcvanas évek végén került Trump birodalmába, istenítette az ingatlanfejlesztőt és sok sikamlós, sőt mocskos ügyet intézett el neki.
A diáklázadóknak Izrael puszta léte már a probléma, míg a Hamasz gyilkos kezdeménye a gyarmatosítók elleni harc dicsőséges kalandja, a cél Izrael eltörlése és nem a két-állami megoldás.
