Ratcliffe nyolc órája Moszkvában – avagy miért harcol még a meggyengült Oroszország?
A katonai gép biztonsági megfontolásból kellett, ám neonfeliratként ragyogott Moszkva egén: valaki jött Washingtonból, utazásának célja pedig nem turisztikai.
A katonai gép biztonsági megfontolásból kellett, ám neonfeliratként ragyogott Moszkva egén: valaki jött Washingtonból, utazásának célja pedig nem turisztikai.
Notórius fivérekről beszélünk, Bukarestben feldúlták az éjszakát, különösen Andrew, szupermacsó suttyó influenszer, kéjkereskedő és kupleros, bordélybajnok angol proli, Guy Ritchie remélem csinál filmet majd róluk.
Az érzelmi ruszófóbok és ukránbarátok közül ő volt az, akinek hozzáférése volt a nagyhatalmú bohócelnök füleihez.
Thiel úgy orrontja, hogy valami nagy és rossz jön, a nácik a Nürnbergi Pert igyekeztek megúszni Argentínában, az viszont még nem világos, ő mit kerülne el mélyen az Egyenlítő alatt.
Trump és -izmusa tanári oktatást kapott, a MAGA úgy fogott padlót, hogy még hálás is érte. Hallgassuk III. Károlyt!
Takaichi-san, a japán miniszterelnök asszony olyan arcot vágott Trump mellett a sárga karszékben, mint aki romlott tengeri sünbe harapott.
Tök haszontalan és alkalmanként hasznos hülyék tombolnak a világban és a neten az Irán elleni amero-izraeli támadás okán.
Vessük kandi tekintetünket az Északi-sarkvidékre!
Nincs az a kínai vagy posztszovjet diktátor, hadúr, különítményes vagy csak egyszerű fegyverlóbáló (gunslinger) aki kétségbe vonná, hogy az Egyesült Államok hadereje a legpotensebb a földgolyón.
Slamasztikában van a magyar külügy, és nem csak a provinciális erőlködés, nyögés, bolond lukból bolond szélt fújó központi akaratoskodás és rossz taktika miatt.