Az amerikai politikai rendszer alakul, változik. Az, hogy Trump a party capture után próbálkozik a teljes state capture-rel, az csak az USA-ban újszerű; kis magyar barátja (múltidő), régóta bevezette gyakorlatába ezt a mintaadó bűncselekménysort. (Orbán ellen a Fideszben 1994-ben indult elnökjelölt, Wachsler Tamás, kinek sorsa évtizedes exkommunikáció volt ezután a pártban, csak a 10-es évek közepén került vissza minor és nem is biztos, hogy jólfizető poziba.) Lindsay Graham 1994-től volt képviselő, 1999-ben tagja volt a Clinton impeachment bizottságnak az Orális Irodai Lewinsky felláció ügyében. A dél-karolinai Graham 2003-ban lett államának szenátora, hadihéja, katonailag keményvonalas, hisz korábban Nyugat-Németországban volt a hidegháború idején katonai jogász, meggyőződése, hogy akkor mennek jól a világ dolgai, ha Amerika is benne van az ügyekben.

2020-ban kezdte meg negyedik szenátusi ciklusát. A szenátus egyik legismertebb tagja volt, és kulcsszerepet töltött be a Republikánus Pártban, elsősorban védelmi és külpolitikai kérdésekben. 2016-ban indult az elnökválasztáson, de visszalépett még az előválasztás előtt. Ekkoriban erősen kritizálta Donald Trumpot és nem támogatta a jelöltségét. 2017 után ez megváltozott, és Graham fontos támogatója lett Trump elnöknek. A Guardian azt írja, Graham halála „sokkoló hatással lesz” Washingtonra és a Republikánus Pártra.

A befolyásos amerikai republikánus szenátor 71 éves korában, 2026. július 11-én, szombat este elhunyt. Irodájának hivatalos közleménye szerint a halálát egy rövid és váratlan betegség okozta. Ilyenkor elgondolkoznak a népek, hogy sudden illness tényleg-e a halálok, vagy esetleg orosz mérgezés? Az orosz mérgezésre ok lehetne Donald Trump ankarai újabb fordulata: a török fővárosban tartott NATO-csúcson az amerikai elnök hozzájárult, hogy beinduljon Ukrajnában az amerikai Patriot rakéták gyártása, melyek hadrendbe állítása és tömegesülése esetén az ukrán légvédelem legyőzhetetlenné válik, és ez neméppen balzsamos gondolat Moszkvának. Ebben Grahamnek lehetett szerepe, mert az érzelmi ruszófóbok és ukránbarátok közül ő volt az, akinek hozzáférése volt a nagyhatalmú bohócelnök füleihez. Nem volt ez mindig így!

Grahamot Trump elnök korábban nyilvánosan hülyézte, most azt írja, hogy egy „családtagot” veszített el, jóbarátot és golfpartnert. Feltűnik magyar oldalokon, hogy Graham az Orbán-rezsim kritikusa volt, ami nem egészen igaz. Graham résztvett az Common Sense Society rendezvényein Marion Smith-szel, aki Stumpf István lányának férje, és a sokmilliárdos washingtoni bázisú Hungary Fundation vezetője. Stumpf Anna újabban Anna Smith Lacey-nek nevezi magát, családilag is mélygyökerű antikommunistának, ami az utolsó kommunista belügyminiszter, Horváth István unokájától példamutatóan game changer gondolat. A Stumpf család antikommunistává való transzformációja az időkapun való átlépéssel nem pusztán példaértékűen bátor és szokatlan cselekedet, de Feydeau-bohózatot is lehetne abból írni, hogy az egykori MSZMP tagság miként prezentálja magát a „kommunizmus áldozatának” Amerikában.

George Lazar (György), a közösségi média Amerika-ügyi önkéntese fel is veti reményét: „a Magyar kormány közelebbről is szemügyre veszi az eredetileg Fellegi Tamás által gründolt alapitvány pénzügyeit, ugyanis már korábban felmerült, hogy annak tevékenysége esetlegesen az amerikai FARA törvényekbe ütközik. Az is érdekes, hogy a Common Sense Society, Marion Smith és Fellegi Tamás szinte nyomtalanul eltűntek.” Bár Lindsey Graham támogatta Ukrajna honvédő harcát Putyin ellen, ám azért túlzás az Orbán-kormány kritikusának nevezni őt, hisz Amerikában ő azok közé tartozik, akik elismerték a nacionalista illiberalizmus „eredményeit”. Stumpfék és a Common Sense Society mindent megtett azért, hogy Orbánék támogatójaként „adják el” a magyar médiában.

Igen, Lindsey Graham Ukrajna elkötelezett támogatójának számított. A szenátor pénteken még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijivben, vasárnap hajnalban bethesdai otthonába kellett mentőt hívni. A háború kitörése óta 10. útja volt ez Ukrajnába, elkötelezett támogatója volt az ukrán katonai segélynek, harcolt a republikánus párttal, hogy tartsák meg, akár Trump ellenében is a katonai és gazdasági támogatást. Graham halála Ukrajnát befolyásos támogató nélkül hagyja Trump politikai galaxisában. Ahol az idiotizmus nem akadály, sút néha alkalmazási feltétel – lásd: Pete Hegseth védelmi miniszter, illetve az alufóliasisakos ifjabb Robert Kennedy a jó példák erre – és az elnök leginkább a mindenkitutálunkista, izolacionista  JD Vance alelnökére hallgat. Graham viszont mindig bíztatta a világpolitikában sokat bizonytalankodó elnököt a direkt konfrontációra Oroszországgal, és az Ukrajnának a harc folytatásához nyújtott katonai és más segélyek folyamatos küldésére.

Graham „Ronald Reagan republikánusnak” vallotta magát, Amerikának a világszínpadon a helye, és nem visszahúzódva lapulnia a takarásban. A 2018-ban elhunyt John McCain szenátor eszme-, és csapattársa volt – McCain 2008-ban vesztett az elnökválasztáson Barack Obamával szemben – McCain a transzatlanti szövetség vezértámogatója volt, intervencionista politikai héja, aki Obama orrára húzta a Benghazi és szíriai, egyiptomi töketlenkedést. Joggal. McCain azt vallotta, hogy az amerikai távolmaradás az autoriter ellenfeleket erősíti; McCain Orbánról is pusztító véleménnyel volt.

A McCain-féle republikánus irányzat szerint a kiürítettség, az amerikátlan űr a káoszt hívja be, ahogy ezt például Afganisztánban láttuk a Biden-érában. A háború kitörése óta Graham egyfajta nemhivatalos közvetítő volt Kijiv és a Fehér Ház között; a Patriot deal, a rakétagyártási egyezmény nagyjából az ő eredménye lehet, ez persze nem jelenti azt, hogy Moszkva meg tudta volna bosszulni, de az biztos, hogy halálának örül.

Sűrű hete volt Lindsay Grahamnek, múlt csütörtökön születésnapja volt, pénteken Zelenszkijjel tárgyalt, szombaton már Washingtonban, vasárnap reggelre pedig meg is halt. Az NBC News szerint a mentőszolgálat szívmegállás miatt kapott riasztást szombat este Graham washingtoni otthonához. A csatorna által közzétett képeken az látszik, hogy a mentősök hordágyon visznek el egy személyt a mentőautóhoz, miközben a helyszínen rendőrautók és tűzoltóautók is vannak. Zelenszij azt írta ki a közösségi médiába, hogy „Hálás vagyok Lindsay-nek, hogy elismeri harcosaink teljesítményét.” Trump pedit saját Truth Social-jára írta, hogy: „Lindsay Graham szenátor, a legnagyszerűbb ember a szenátorok között, akit valaha is ismertem, halott. Mindig dolgozott és igazi amerikai hazafi volt. Lindsay, nagyon fog hiányozni. RÉSZLETEK ÉS TEENDŐK KÉSŐBB. Annyira szomorú!”

Graham halála a „tres amigos”, a három barát utolsójának elmenetelét is jelenti, ők John McCain és Joe Lieberman voltak rajta kívül. Lindsay Graham 2016-ban morfondírozott az induláson az elnökválasztáson, kezdetben kemény kritikusa volt Trumpnak, csacsinak, rasszista bigottnak, a Republikánus Párt történetének legtökéletlenebb vezetőjelöltjének nevezte, azzal a figyelmeztetéssel keltett nagy Tweeter nézettséget, hogy „ha Trumpot jelöljük, elpusztítanak minket, és meg is fogjuk érdemelni”. Cserében Trump „harmatsúlyú idiótának” becézte Grahamet. Ám mikor Trump a Fehér Ház lakója lett, az előzmények dacára az elnök egyik legközelebbi bizalmasa lett Graham; kulcsfontosságú külpolitikai tanácsadó, különösen Irán és Oroszország kérdéseiben. Netanjahu azt írta ki az X-re, hogy „Izrael egyik legnagyobb barátját veszítette el. Amerika egy nagy hazafit vesztett. Én elvesztettem egy szeretett barátot”.

Trump felszólította Dél-Karolina állam kormányzóját Henry McMastert, hogy a novemberi ciklusközepi választásig nevezze ki Lindsay Graham hugát, Darline Graham Nordone-t, hogy ideiglenes szenátorként fejezze be bátyja ciklusát a biztonság kedvéért. A kormányzó az elnöki kérelmet elfogadta; húga fejezheti be művét. A világ viszont megint bizonytalanabb lett, egy józan arc ment el hirtelen, aki a kicsit sem józan elnök fülébe súghatott.

Vágvölgyi B. András

Címlapfotó: Ukrainian Presidential Press Office