Mikor a popkultúra, a politika, történelem és a valós bűncselekmények (true crime) találkoznak a boncasztalon, az a szépség maga. Vagy ha nem is a szépség, de, talán, mondjuk így, világmagyarázat. Kvantumfizika, asztronómia, titokzatos földönkívüliek, aki videójátékkal igáznak le és Mao Ce-tung elnök-főtitkár-vezérigazgató Nagy Népi Kulturális Forradalma, amerikai sorozatban, angliai helyszínnel, tömegkulturálisan inspirált sanghaji gyilkossággal. Kell több?
Egy misztikus haláleset után a sorozat a hírhedett Kulturális Forradalom egy jelenetével, egy gyűlöletfélórás gyűléssel kezdődik a 3-test-probléma (3BP), ahol egy asztrofizikust aláznak szénné nagyszínpadon, megtagadja tanait, bűnbocsánatért eseng, hogy a nyugati Einstein követője volt, kritikusa lett, az egyik diákja egy sértett, de igen agresszív fruska, aki a fizikai bántalmazás során végzetesen rúgja fejbe az agg tudóst, miután e történelmi nagyszínpadon már felesége is megtagadta. A jelenetet a forradalmi tömegből követi az asztrofizikus szintén asztrofizikus leánya, Ye Wenjie, aki apja halálát látva összeomlik, ám a Párt éber, tudja, hogy a tehetséges, de X-es pedigréjű fiatal leányt nem hagyhatja szabadon kóricálni a hatvanas évek Kínai Népköztársaságában, ezért laogai-ra küldik, ami a kínai verziója a szovjet típusú társadalmak rettegett gulag-jának.
Kőtörés a napi elfoglaltság, éhség, fagy, boritékolható a közeli vég, amikor az illetékesek mégis a leány életbentartása mellett döntenek, mondván, kár lenne ekkora tehetséget veszni hagyni. Titkos belső-mongóliai lokátorállomásra kerül, mely a földönkívüli élet nyomait kutatja. Ügyeletben rádiójeleket figyel, hatvanas évekbeli eszközökön, de tudja, nem szabad válaszolnia, mert a fejlettebb földönkívüliek akkor tudomást szereznek a földi létről és akkor a kék bolygó leigázására törhetnek. Ye Wenjie mikor válaszol a rádiójelekre, nem csak fegyelmezetlen, de filozófikus felismerés is vezérli, igazi antropocén eszme: az emberiség önmaga megsemmisítésére tör, a fejlett és felsőbbrendű földönkívüliek segítségével, ha szolgasorba kényszerítve is, de túlélheti önmagát.
Mélyen kínai gondolat.
Megérkezünk a mába, egy csapat emberfelettien okos természettudóst öngyilkossági láz kerít hatalmába. Oxford és Cambridge a csoport székhelye, de Svájcban és szerte a világon működnek és egy forradalmian új videojáték – amibe egy elképesztően letisztult dizájnú VR-headstettel léphetnek be meghívásos alapon – segítségével belelátnak a felsőbbrendű földönkívüliek nyolcdimenziós világába, és azt is megtudják, hogy a földönkívülieknek 400 évre van szükségük, hogy elérjék és leigázzák a Földet, valamint, hogy a valóságban három nap van, és ezeknek a csillagoknak a mozgásából eredő gravitációs különbségek okozzák a dimenzióváltásokat és az életet pedig időről időre elpusztítják.
Megjelenik viszont Morus Tamás, aki már ötszáz éve is azt mondta, hogy jobb ma egy telek Middlesexben, mint a baláthatatlan jövőben egy latifundium a Holdon, és a hszi’ani terrakotta-hadsereg, a Tudor-kor és a Qi’ng dinasztia, van gyógyíthatatlan zseni, akinek az agyát elküldenék a földönkívüliek ellen harcolni, van elbitangolt gonosz tudós és területenkívüli tudományos hadihajó, amit nanofonalakkal végülis az emberiség harcosai felszeletelnek a rajta lévő legénységgel együtt.
Van benne brit hírszerző főnök, aki nem olyan kedélyes jófej, mint M a Bond-filmekben, egy kínaiakkal bizniszelő amerikai technológiai szektavezér (Jonathan Pryce, mint mindig, most is kitűnő), Nem folytatom, látványos agymenés, a világszerte ismert, sokmillió példányban eladott, magyarul is megjelent Cixin Liu által írt Hugo-díjas könyvek (A háromtest trilógia) adaptációja, mely a nemzetközi kulturális bulvárhírek szerint Mark Zuckerberg és Barack Obama kedvencei közé is tartozik, a sorozat producerei között pedig megtalálható Brad Pitt is.
Az életében celebként ünnepelt tech-milliárdos Lin Qi (林奇) dollármilliókat költött arra, hogy megvegye a Három test probléma c. kínai sci-fi regény megfilmesítési jogát – mely a kínai popkultúra exportjának ritka példánya –, a sorozat áprilisban headliner a Netflixen, de az is mostanában derült ki a széles közönség számára, hogy még bőven a streaming előtt meggyilkolták a jogtulajdonos milliárdost. Lin Qi álmodozó yuppie volt, a videójáték-nábob fejébe vette, hogy Cixin Liu munkáját világhírűvé teszi. Lin már 2014-ben megvásárolta Cixin Liu könyvének filmjogait. A Netflixet kereste meg és az HBO Trónok harca brigádját.
Az első két epizódot rendező Derek Tsang angolul és kínaiul is elolvasta a regényt a forgatás előtt, és egyetértett a kreátorokkal abban, hogy miközben a könyv lapjain leginkább kínai karakterek szerepelnek, a nemzetközi közönség kedvéért szélesebbre kell tárni a szereplők spektrumát, a világ minden részéről származó karakterek kerültek a szériába. „Cixin Liu az áldását adta minderre, a kreátorok nagyszerűen oldották meg, hogy ami a regényben esszenciális volt, azokból minden fontos elem átkerüljön a képernyőre, miközben a sztori sokkal szélesebb, globálisabb jelentőséget kapott” – nyilatkozta a hongkongi rendező, Derek Tsang, és a 3-test-probléma március 21-én került fel a streamingszolgáltató kínálatába.
Ugyanakkor a szereplőgárda kínai gyökerű tagjainak – a főszereplő Jin Cheng szerepében az amerikai-kínai Jess Hong, Ye Wenjie szerepében a kaliforniai Rosalind Chao (Ye Wenjie-t fiatalon a tajvani Zine Tseng játsza) és Da Shi nyomozó szerepében a brit Benedict Wong – Tsang elmondta, hogy a kínai kultúra dicsőségének képviselete szintén feladatuk.
Nade hogyan kerül ide a valós gyilkosság?
A 39 éves Lin Qi-t 2020-ban, Sanghajban mérgezte meg egy sértett alkalmazott, a 43 éves Xu Yao, aki korábban Lin cégénél vezető beosztást töltött be, és akit, idézem: „szélsőségesen megvetésre méltó” gyilkosságáért halálra ítélt a sanghaji törvényszék. A precízen kitervelt gyilkosság a kínai média szerint olyan volt, mint egy hollywoodi tömegfilm, két videojátékipari cégvezető végzetes vetélkedése a globális piacon sikerrel terjeszkedő Yoozoo Interactive nevű vállalat feletti hatalom átvételéért.
Mivel Lin háttérbe szorította Xu Yao-t, Xu egy saját laboratóriumban saját fejlesztésű, kisállatokon tesztelt mérget kísérletezett ki Lin meggyilkolására. A 2017-ben alkalmazott ügyvéd, Xu bosszút forralt, miután gyenge eredményei miatt Lin visszatartotta Xu részvénypakettjének jelentős részét. A Caixin című kínai üzleti magazin szerint Xu dühe innen eredetezhető, bosszúja anyagi természetű. Mérgek százaival kísérletezett, a Caixin magazin szerint a Breaking Bad c. népszerű amerikai sorozat metamfetamint gyártó, drogbáróvá züllő kémiatanára volt számára az inspiráció.
2020. szeptembere és decembere között Xu ólom-metilklorid cseppeket csempészett Lin kávéjába, jázminteájába, whiskey-jébe és ivóvizébe, mely cselekménye nem csak a Breaking Bad, de az Ingrid Bergman és Charles Boyer főszerepelte Gázláng c. 1940-es évekbeli amerikai film hatását is visszhangozza. A 3-test-probléma streaming-sorozat egyik kreátora David Benioff – aki Dan Weiss és Alexander Woo mellett a showrunner – a The Hollywood Reporternek úgy nyilatkozott, hogy „ebben a szakmában bármi előfordullhat, de az, hogy valaki megmérgezze a főnökét, az kétségkívül nyugtalanító és nem nevezhető általánosnak sem”.
Xu-t 2020. decemberében tartóztatta le a sanghaji rendőrség, és a sanghaji 1-es számú Népbíróság elé került az ügy. A Népbíróság szerint Xu ügyvéd Lin videójáték-nábob mellett még négy embert mérgezett meg, a halálos ítélet kihírdetése után Zhao Jilong a Yoozoo vállalat Lin utáni CEO-ja szerint „igazság tétetett” és várja Xu kivégzését.
A Kínai Népköztársaságban nem fogadta egyértelmű lelkesedés a Netflix sorozatát, a globalizált karaktereket még a kínai Felszabadító Népi Hadsereg központi weboldala is említi, mint a világmérvű „amerikai kulturális hegemónia” példáját: „tisztán látható, miután az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszával visszaélve megszerzett egy kínai intellektuális tulajdont, azzal a céllal formálta át a remake-re, hogy a lehető legnagyobb kárt okozza a modern Kína kulturális reputációjának” – írja a Felszabadító Népi Hadsereg forrásaira hivatkozva a The New York Times.
Nem is tudom melyik mozit nézném szívesebben, a nagyívű tudományos fantasztikumot, vagy a jelenidejű sanghaji noirt.
Vágvölgyi B. András
Ha van valaki, akibe genetikailag is kódolt az Izrael-ellenes érzelmek felkorbácsolása, akkor May Shigenobu japán tévészemélyiség az. A csúnyán elhúzódó háború sajtója viszont exponenciálisan romlik.
Valószínűleg az Államok történetének két legkevésbé kedvelt elnökjelöltje fog újra versengeni novemberben. Valamint a két legöregebb is.
„Diák, baltával, zálogházasnőt” – nagyjából ennyi volt az újságban a mínuszos hír, amiből Fjodor Mihaljlovics megírta a Bűn és bűnhődést. „Emberjogi harcost, kegyetlen zsarnok, lassú méreggel” – ez lehetne a mai mínuszos hír, de Alekszej Navalnij halála nem mínuszos hír, hanem a világlapok címoldala, hírcsatornák első híre.
A fiatalság körében népszerű dalnokok egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek az idős vagy erősen középkorú konzervatív bázisnak, mint a valós politikai ellenfelek (Biden, Gyurcsány).
