vageszblog

Vágvölgyi B. András blogol. TLDR.

USA

Az amerikai elnökválasztás küszöbén – Trump filmen, könyvben, podcaston; felesége emlékirataiban és Orbán Viktor fejében

Durvul a kampány! A (nemzetközi) helyzet fokozódik. Nagyívek és kis, büdös kreclik. Milyen világra ébredünk november 6-án? Vagy november 7-én? (Nem a NOSZF – Nagy Októberi Szocialista Forradalom – ünnepe, vagy DE) A magyar miniszterelnök budapesti eseménye mi lesz: siker vagy bukás? Kínzó kérdések őszidőben.

Jimmy Carter, egy nyugdíjas földimogyoró-ültetvényes, az Egyesült Államok 39., most éppen 100 éves elnöke az early vote első napján leszavazott Kamala Harrisre, mert ő is és a családja is azt szerették volna, mindenképpen szavazzon le a demokrata jelöltre, az USA első női – nochdazu: színesbőrű női – elnökjelöltjére még mielőtt meghal. Ő volt elnök, aki az „emberi jogok” fogalmát („Helsinki harmadik kosár”) bevitte a világ közgondolkodásába; magyar szempontból nem csak az emberi jogi ellenzék ilyen értelmű helyzetbe hozása, de a világháború végén Szent István Németországban amerikai fogságba esett koronájának visszaadása is nevéhez fűződik.

A liberális, demokrata elit – Obamáék, Clintonék és celebritások rengetege – nagy erőkkel kampányol Kamala Harris mellett, ennek ellenére aggasztő kis megtorpanás látszik az alelnöknő kampányában, pedig Texasban is 30,000 embert vonzottak Beyoncéval. (Kérdés: volt-e értelme a teltvörös Texasban kampányolni a hét csatatér állam helyett? Válasz: azt mondják volt, a nagyszámú érdeklődő és a végre előkerülő abortusztéma átüti az államatárt és országosan hat.)

A teheráni születésű iráni-amerikai filmrendező, Ali Abbasi The Apprentice – a Trump-sztori c. moziüzemi alkotása múlt csütörtökön érte el a magyar mozikat, tágabban a világforgalmazást. A filmet már májusban, Cannes-ban elérte a gyöngyvásznat, a forgalmazás kampányvégre esett. Hogy jó döntés volt-e, azt majd november 6-ának hajnala mondja meg.

 

Azok, akik már 8-9 éve foglalkoznak a trumpológia tudományával, azoknak sok újat nem mondott a film. Tudtuk, hogy az atomtitkot eláruló Rosenberg-házaspárt az ötvenes évek elején kivégeztető ügyész, a később igazán gátlástalan ügyvéddé és macherré váló Roy Cohn volt Donald Trumpnak a sensei, a tanító, a mester és a volt elnök a növendék. Gátlástalansági órán az első lecke az, hogy „támadni, támadni, támadni” kell, de mindig. A második pont, hogy mindig, mindenkor, mindenkit perelni kell. A harmadik lecke szerint pedig a vereséget soha nem szabad elismerni.

Sebastian Stan a főszereplő, Jeremy Strong hozza Roy Cohnt (hibátlanul), Maria Bakalova pedig a csehországi zlini születésű, csehszlovák síbajnoknőből lett amerikai model Ivana Trumpovát. Utóbbi karakternél sajnálatosan kimaradt, hogy illető disszidens sportolót állandó megfigyelés alatt tartotta a csehszlovák állambiztonság, az StB – Trump sokak szerint így került a KGB látókörébe már a hetvenes évek végén, nyolcvanas években, amiért, valamiért aztán ő lett Putyin kedvenc amerikai politikusa. A film a trumpológiában jártasaknak nem mond újat, felejthető, az újszülöttnek viszont minden vicc új.

A könyvokádó – igen termékeny szerző – Bob Woodward új könyve is az elnökválasztás ádventjére jelent meg. Az egykor másodmagával a Watergate-ügyet leleplező, The Washington Post-os újságíró – az Elnök emberei c. filmben Robert Redford játszotta a karakterét, társát, Carl Bernsteint pedig Dustin Hoffman – The War című könyvében ír arról, hogy Trump elnökségét követően hét alkalommal egyeztetett Putyinnal és a járvány elején korai fejlesztésű amerikai vakcinát is küldött a közismerten hipochonder orosz vezetőnek.

 

Woodward „Népszerű jelenkortörténet-sorozatának” ebben az új kötetében említi harcostársa, Bernstein egy hetvenes évekbeli beszélgetését az akkori ingatlanfejlesztő Trumppal, ahol megkérdezte, hogy vállalna-e közhivatalat. „Nem hiszem, de nem vagyok biztos ebben. Fiatal vagyok. Elméletileg még sok időm van, bármi lehet.” Ed Koch, a legendás new yorki polgármester az, akit a legnagyobb ellenségének nevezett.

A mai ellenségek között nem tud ellenállni volt alelnökét illető radikális felhívásnak (Hang Mike Pence!) – aki ugye 2021. január elején elfogadta a választás eredményét, azt, hogy Joe Biden szabad és fair választáson győzte le őt – tehát egyétért azokkal az alufóliasisakos, QAnon-hívő militáns, sőt akkor, január 6-án gyilkos követőivel, mint az Oath Keepers vagy a Proud Boys, hogy fel kéne akasztani egykori szövetségesét.

A Capitolium elleni támadás idején Trumpnak 187 percre volt szüksége, hogy azt tweetelhesse követőinek, hogy menjenek inkább haza. Ed Rollins republikánus pártstratéga mondja róla, hogy „egész nap tévét néz, hogy aztán este meg is jelenjen benne”. Trump, mikor megtudta, hogy Woodward új könyvet szándékozik írni róla, készségesen állt rendelkezésére, sőt ő maga kereste az írót.

Joe Biden elnöki ciklusa mélypontjának az afganisztáni kivonulás rendezetlenségét és eredményét tartja (joggal), és azt állítja, hogy az ukrajnai háború nem tört volna ki, ha ő az elnök, mert neki olyan elképesztően jó a viszonya Putyinnal. Egykori stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon – aki a napokban szabadult a börtönből, és azzal a mozdulattal fejest is ugrott a Trump-kampányba – azt mondta neki annak idején, hogy „Ukrajna egyfajta koncept, még csak nem is igazi ország” és nagyon nem ért egyett Biden elgondolásával, hogy „Putyin a Gonosz maga, és a Sátánnal kell küzdenünk”.

Még a Republikánus Párt vezető szánátorával, Lindsay Grahammel golfozva sem volt hajlandó rosszat mondani az orosz Führerre. „A caddie-k (a golfpálya segítői) is megszabadulnának Putyintól” – mondta Trumpnak Woodward szerint Graham, a volt elnök elkezdett figyelni rájuk és elcsudálkozott, hogy a Putyinnal szembeni keménykedés népszerű lehet.

Woodward könyvéről Maggie Haberman azt írta a The New York Times-ban, hogy a könyv szerint „Trump Fehér Háza bizantínus, árulásokra épülő, gyakran ellenőrízetlenül hagyott hely volt”. Ennek visszatértére számíthatunk, ha jövő kedden az amerikai nép – egészen pontosan Arizona, Neveda, Pennsylvani, Észak-Karolina, Georgia, Michigan és Wisconsin – tehát a csatatér államok lakosságának többsége – úgy dönt, hogy visszavárja Trumpot a Fehér Házba.

Hogy Trump nyugati szláv asszonykákkal szeret szaporodni, azt már a cseh születésű Ivana Trump esetében is láthattuk, most a második feleség, a szlovén Melania is férje kampányában szorítóba állt, a lényegretörő Melanie címmel könyvel jelentkezett a piacon. Melania Knavs nem a legélesebb kés Slavoj Žižek országából. Apja autókereskedő volt, láthatólag Melania nagyon büszke arra, hogy a fater már a hetvenes években egy celjei rendszámú Citroen Maserattit hajtott, vizisíztek a dalmát partokon, olasz ügynöksége lett az egykori sevnicai modellnek a kilencvenes években, 1996-ban került az Egyesült Államokba, itt találkozott Trumppal 1998-ban, aki meglátta benne az új Ivanát.

 

Elmondása szerint Elvis Presley és Elton John szeretete hozta őket össze, Donald jó ízlése (!), az alkohol és a dohányáruk kerülése megugrotta a 24 évnyi korkülönbség gátját, bár ettől még a bulvárlapok hozományvadásznak látták. Esküvőjére smaragdvágású gyémántgyűrűt kapott Donaldtól, aki azt suttogta a fülébe, hogy hátralévő éveit vele töltené el. Anna Wintour a Vogue legendás főszerkesztője (szerepében Merryl Streep Az ördög Pradát viselben) címlapra tette esküvői ruhában. Pompás esküvő volt. Mikor terhes lett, ismét megkereste a Vogue legendás főszerkesztője azzal a tervvel, hogy fotósorozat készüljön róla, dicsekszik a Vogue-ba terhesen készült Annie Liebovitz-fotóval 2006-ból, Palm Beachből.

Donald még messze nem volt amerikai elnök, mikor már a First Ladységről ábrándozik, Jackie Kennedy volt a példaképe. Hát, a First Ladység összejött, a Jackie Kennedység viszont nem. Ő a Fehér Ház teniszpavilonjával és a bowling csarnokkal büszkélkedhet, és arról, hogy milyen remek dolog volt First Ladyként időt múlatni Peng Liyuannal, Xi Jinping kínai elnök feleségével és Akie Abéval, a később megmerényelt Shinzo Abe japán miniszterelnök feleségével. Könyve úgyszólván képeskönyv, de elővárosi republikánus feleségek egy részénél nyilván úgy van a nappali asztalára láthatóan kitéve, mint Allen Ginsberg klasszikus, City Lights Bookstore-kiadású Howlja hippimultú demokratáékra.

Joe Rogan a legkomolyabb podcaster ma Amerikában, pár éve komolyan ekézte Trumpot, a volt elnök most mégis beugrott hozzá, mert talán, bár ez egyáltalán nem biztos, ismeri a Truman Capote-tól származó mondást, hogy „váratlan szexet vagy tévészereplést sose utasíts vissza”. Joe Rogan háromórás vágatlan Trump-interjúja médiatörténeti pillanat, 24 óra alatt 29 millióan nézték meg, és ebben nincsenek benne a Spotify-on hallgatók tömegei.

 

Rogan – nincs ismert kapcsolat Tónival – azt mondja felszopólag, hogy a republikánusok a lázadók ma, a demokraták cenzuráznák az internetet, és sokáig ellenállt ugyan a volt elnök meghívásának, de belátta, hogy „a demokraták 2020-ban a Covidot választási csalásra használták”. Ezért is hisz Trump Elon Musk barátjával együtt, a papíralapú szavazásban. Trump elmondja Rogannél, hogy „nem volt a földönkívüli élet hívője” korábbi életében, de harci gépek pilótáitól nagyon furcsa égi dolgokról hallott, nem kell azt gondolni, hogy nincs élet a Marson vagy más bolygókon, amit Rogan kijavított, hogy nem a megfelelő igeidőt használta.

Trump nem hisz a közvéleménykutatásban és a közvéleménykutatókban, viszont jól megértették egymást az Ultimate Fighting Championship nevű küzdősport értékeinek tiszteletében a poscasterrel. Örül, hogy Robert F. Kennedy jr. őt támogatja, arról viszont nem esett szó, hogy a volt kaliforniai republikánus kormányzó és testépítő Arnold Schwarzenegger miért nem támogat.

Ezenközben Kamala Harris Beyoncéval kampányolt Texasban, a Houstonban nevelkedett énekes 30,000-es abortuszpárti tömeget segített összehozni, de a washingtoni kampányzárón 75,000-en éltették Kamalát. Trump egyik pennsylvániai kampányeseményén viszont csak dünnyögve dalolászott, a new yorki Madison Square Gardenben pedig azt mondta Puerto Ricóról, hogy egy szemétsziget, ami visszaüthet a leginkább és legnagyobb csatatérállamban, ahol jelentős puerto ricói kisebbség él. Pennsylvánia egyébként 800,000 lengyel-amerikai otthona is, a ma lehíresebb lengyel-amerikai, Christine Baranski ajtóról ajtóra járva győzködi a lengyel-amerikaiakat, hogy Kamala az emberük. Meglátjuk, az eredmények fej-fej melletti eredményt jósolnak. Lehet eső, lehet hó.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont mindent egy lapra tett fel, 19-re húzta a lapot, ha Trump győz, akkor ő is megfürödhet a fényében, ha bukik, akkor Magyarország is bukik, nadehát a Karmelitában kit érdekel Magyarország egésze?!

Vágvölgyi B. András

Köszönet Teszár Dávidnak. Címlapfotó: Henderson, Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje kampánygyűlést tart a Nevada állambeli Hendersonban 2024. október 31-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban. MTI/EPA/Allison Dinner

Megosztás