Nem pont értem, hogy miért Írország lett Európában a leginkább propalesztin ország, de az lett. Talán az angolok miatt.
Zavar az erőben, a Trump-Putyin bromance vakolata máladozni látszik, mi lesz ennek a vége? Megújuló amerikai fegyverszállítások Kijivnek, kemény szavak olykor (“a talajszintre bombázom Moszkvát”), és a putyini nem-engedés Rettegett Iván álmából.
Amikor az USA azt mondja, hogy készen áll a csapásra, akkor valóban akar és tud is csapást mérni.
Mit jelent ez az elképesztő ukrán támadás a több, mint három éve zajló háborúnak ezen a pontján?
A kormányzati befolyásasszony, egykori sikertelen történész, milliárdos ingatlantulajdonos és Orbán Viktor pirosormányú krakéler bohócnője még magát is alulmúlva átorkodott a széles nagynyilvánosság elé állni.
A Trump-kormány egyfajta globális Schmidt Máriaként hörög fulladozva a gondolatszabadság ellen.
Ha a trumpi Kanada-politikára adott válaszként tényleg Európához csatlakozik ez a gazdag és hatalmas ország, az nagy erősödést jelent majd az EU-nak és Ukrajna EU-csatlakozásának.
A piacok idegösszeroppannak a bizonytalanságtól, a termelőágazatok és a szövetségesek, az amerikai és a külföldi befektetők, a maradék világ ugyancsak idegösszeroppanást kap.
A mostani visszavonulás taktikája és stratégiája indián technika: ezen a télen és a tavaszon hagyniuk kell a demokratáknak, hogy a republikánusok maguk alatt fűrészeljék a fát.
Gabbard harctéri tapasztalatai alapján ellenezte a „rendszerváltó beavatkozásokat”, az amerikai katonai szerepvállalást, ami talán megérthető, az viszont kevésbé, hogy vérszomjas diktátorokat kezdett babusgatva védelmezni.
