Hosszú idő után lett miniszterelnök Franciaországban; egy asszonyt rendszeresen bekatiztatott a férje, majd haverokkal és ismeretlenekkel megerőszakoltatta; Pavel Durovot, a Telegram multimilliárdos francia-orosz tulajdonosát letartóztatták, a bűnügy szálai az Elysée-palotáig és Macron elnökig nyúlnak, ami nem ér pluszpontot a jelenlegi ingatag francia rendszerben. Évek óta először jártam Galliában, ezeket találtam.
Az Eiffel-tornyon ott-e marad az olimpiai ötkarika, ez még kérdés, maga az „öreg hölgy” is kérdéses volt anno, a párizsiak utálták, hogy aztán városszimbólummá nemesedjen. Franciaország a sikkes paradoxonok hazája, olyan, mint az olimpiai megnyitó: nagyszabású és formabontó, az álszent filiszterek utálják szerteszét a nagyvilágban. Az EP-választás a Le Pen-féle szélsőjobbot hozta helyzetbe, Macron merészet húzott: azonnali nemzetgyűlési választás még júniusban, a párizsi olimpia előtt, amit aztán a liberális köztársasági elnök a baloldallal összefogva meg is nyert és Marinne Le Pen hoppon maradt.
Azt, hogy Macron elnök Michel Barnier konzervatív politikust választotta kormányfőnek, a Matignon palota lakójának, abban sokan a széljobb aknamunkáját látják, ahogy szalagcím is írja: de paria á faiseur de rois – „páriából királycsináló”, és a címlapkép: az új miniszterelnök portréja, felülstemplizve: „Marinne Le Pen hozzájárulásával”. Barnier tapasztalt politikus egyébként, szavojai ő is, mint Jenő, volt már minden: többszörös miniszter mindenféle tárcáknál, az Albertville-i téli olimpia főszervezője, majd az Unió részéről a Brexit ügyében a főtárgyaló, David Cameron, Theresa May és brit politika más mélyrepülőinek puszipajtása. 73 éves, sokak szerint öreg, az „Alpok hülyéje” gúnynevet is használják vonatkozásában, épp negyven évvel tapasztaltabb az eddigi – és Le Pen által megvétózott – ügyvezető miniszterelnöknél, Gabriel Attalnál. A választáson a liberális Macron mellé állt enyhén győztes baloldal idegileg Zorro most és ki van akadva, mint Gyurcsány biciklijén a lánc, ugyanakkor az elemzők egy része megint Macron finoman distinktív döntéshozatalát éljenzik, de a politikai elemzés dandárját ráhagynám a francia politika ismerőinek, aki én nem vagyok.
*
Viszont olyat még a Veszedelmes viszonyok (Les liaisons dangereuses) szerzője, Pierre Choderlos de Laclos sem igen talált volna ki, ami a pápák városában, Avignon-közeli Mazanban történt nemrég és most már a bírósági szakig nyúlott: egy Michel Barnier-val egyidős, 73 éves férfiről kiderült, hogy évtizedek óta rendszeresen bedrogozta feleségét, majd ismerős és ismeretlen férfiakat hívott, hogy erőszakolják meg nejét videószóra. Gisèle Pélicot és gyermekei mostanában szembesültek az eseménysorral, amiről az asszonynak eddig nem volt tudomása. Elég példátlan perverzió, hogy az ember nyolcvannál több ismerőssel és ismeretlennel megerőszakoltassa a feleségét, az avignoni per azóta is lázban tartja a francia közéletet, elmosva olimpiát, Michel Barnier-t, sőt még Marinne Le Pent is.
„’Annyi mindent kell mondanom, hogy néha azt sem tudom, hol kezdjem’ – így állt a bíróság elé Avignonban Gisèle Pélicot, az a hatvanas éveinek vége felé járó nő, akit a férje, Dominique Pelicot egy jó évtizeden keresztül rendszeresen elkábított, majd az interneten megismert környékbeli férfiakat hívott el magukhoz, hogy együtt erőszakolják meg a magatehetetlen asszonyt, amit a férj lefotózott és videóra vett. Gisèle Pélicot nyugodt és tiszta hangon részletezte, milyen borzalmas volt felfedezni, hogy volt férje rendszeresen filmre vette a tucatnyi erőszakot. Egyébként ritka, hogy a sajtó megnevezi egy szexuális erőszak áldozatát, ezesetben a nő ezt külön kérte, ahogy azt is, hogy mindenképp nyilvános legyen a tárgyalás. A bíróságnak elmondta, reméli, tanúvallomása segíthet megkímélni más nőket a hasonló megpróbáltatásoktól. Dominique Pélicot úgy bukott le, hogy egy biztonsági őr rajtakapta, ahogy nők ágyékáról készített fotókat egy plázában. A rendőrök ezért megvizsgálták az eszközeit. Egy pendrive-on egy „abúzus” elnevezésű mappában több mint 20,000 képet és videót találtak, amik hátborzongató részletességgel dokumentáltak közel 100 olyan alkalmat, amikor egy rakás idegen erőszakolja a feleségét.
Dominique, a férj a videóra vett erőszakok után tüzetesen megtisztogatta feleségét és az erőszakolók figyelmét felhívta, hogy ne használjanak parfümöt és ne dohányozzanak, nehogy az illat nyomravezető legyen. Az erőszakolók nem szexuális predátorok, hanem átlagemberek voltak. Akadt közöttük kamionsofőr, katona, asztalos, bolti eladó, börtönőr, banki rendszergazda és egy helyi lap újságírója is, többségük egyszeri vendég volt a horrorházban, de akadt olyan, aki hatszor tért vissza újabb erőszakolásokra.
A perben több erőszakoló azzal védekezett, hogy Dominique Pélicot édeshármasra (ménage á trois) hívta meg őket, majd helyben azt állította, hogy felesége szerepjátékként játssza el a kábulatot, mivel nagyon félénk. Ugyancsak többen vallották azt a kihallgatáson, hogy mivel a férj volt a meghívó és a családi otthonban zajlottak az események, alapnak vették, hogy a feleség előzetes beleegyezését adta a későbbiekhez. A házaspár egyébként 18 éves koruk óta élt együtt, a nő az eseménysor megismerését követően is azt vallotta, hogy a férje mindig kedves és figyelmes volt vele. Semmire sem emlékszik, egyetlen gyanúsítottat ismert csak fel, őt is csak azért, mert a szomszédjuk. Az ügyvédje szerint az áldozat valójában csak majd most, a tárgyalás során fog egész konkrétan szembesülni azzal, hogy mit műveltek vele, amikor végig kell néznie a férje gépén talált videókat.
Szeptemberben, a perrel párhuzamosan a szexuális erőszak és kiszolgáltatottság elleni tömegtüntetések voltak Franciaország-szerte, Gisèle Pélicot lett az arca ennek a megújult feminista mozgalomnak.
*
Már korán újságolvasó gyerek voltam, és mióta elsősorban digitálisan fogyasztok tartalmat, mindig van egyfajta prousti madleine abban, ha papíralapú hírforrást olvasok, mintegy az eltűnt idő nyomában. Ráadásul Franciaországban teszem, nochdazu a még mindig pompás Libérationt böngészem, lapozgatom – elszánásom erős, hogy az idén visszaerősítem a franciámat –, mely remek médiatermékhez való viszonyom szintén szentimentális, de ez a tény a Magyar Narancs sajtótörténetének ismerői számára evidencia. Pavel Durovról olvasok.
Az orosz-francia állampolgárságú techmilliárdost, a Telegram üzenetküldő app tulajdonosát augusztus 24-én a Le Bourget-i reptéren a DSGI francia titkosszolgálat ügynökei letartóztatták. Durov Bakuból, Azerbajdzsánból érkezett Párizsba fehér, faberakásos Embraer Legacy 600 típusú magánrepülőjén, egy testőr és a 24 éves, Dubajban élő Julia Vavilova „crypto-tanácsadó” és influenszer társaságában, akiről a hatóságok azt feltételezik, hogy Durov barátnője.
Én két és fél éve csatlakoztam rá a Telegramra, az Ukrajna elleni orosz agresszió idején, hogy ukrán és orosz háborús katonai bloggerek írásait olvassam, akik leginkább ezt a platformot használják mondandójuk közlésére, de meg kell vallanom, hogy elég hamar belefáradtam a cirillbetűs tartalmak böngészésébe és inkább a világlapokhoz fordultam ebben a témában is. A Telegram az ukrán háború fontos szereplője, ahogy a Libé írja: „virtuális csatatér”, amit a Kreml éppúgy használ, mint az antiputyinista ellenzék és ukrán magánszemélyek és entitások. „Ultranomád minivállalkozás”, titkosított üzenetküldéssel – de feltételezések szerint nem annyira titkosítottal, mint például a WhatsApp, fejlett, orosz állami infókalózok vélhetően hozzáférhetnek tartalmakhoz –, de nem csak ez a probléma vele. A Telegram egyfajta kapu a dark web-hez is, illegális fegyverkereskedelemhez, drogbizniszhez és pedopornográfiához.
A Politico is azt írja Durovról, amit a Libération is közölt, hogy az első, amit az őt fogadó három ügynöknek mondott, akik a reptéren vártak rá, hogy azért érkezett Párizsba ezen a szép szombati napon, mert Emmanuel Macron vacsoravendége. Az ügynököket mindez nem hatotta meg, az Ivry-sur-Seine párizsi elővárosban lévő belügyi irodába vitték. Útközben Durov Xavier Niel-t, Franciaország egyik legismertebb tech-milliárdosát, a Le Monde napilap társtulajdonosát hívta, aki szintén vacsorapartner lett volna állítása szerint az Elysée-palotában. Durov négy napot töltött előzetesben, majd ötmillió eurós óvadék ellenében házi őrizetbe vonulhatott. A hatóság azzal vádolja, hogy nem együttműködő egy olyan ügyben, melynek gyermekbántalmazási aspektusa is van. Macron hivatala egyébként azt nyilatkozta később, hogy a köztársasági elnök nem tudott Durov érkezéséről és észak-franciaországi tengerparti nyaralójában múlatta jól megérdemelt vakációját.
A letartóztatáshoz az vezetett, hogy egy fedett ügynök „saját gyártású gyerekpornó” felhívást helyezett el csalinak az appon, egy játékoldalra invitálva az érdeklődőket, beszámolt egy kiskorú megerőszakolásáról is, és az app nem tiltotta le, nem jelentette az esetet, sőt megtagadta a felhasználó adatainak kiadását. A kíberbűnözés elleni ügynökség állítása szerint a fedett ügynök felderítése szerint az ügy jócskán túlmutat a gyerekpornón, a The New York Times szerint kokain és kristálymet éppúgy hozzáférhető az oldalon, mint kézifegyverek és lopott csekkek, Brazíliában 167,000 előfizetője van az ottani valóságshow fejlemények követőinek, melyek rejtett bűnözői üzenetek kódjai is, amerikai fehér szuprematisták szervezik itt a gyűléseiket és tavaly október 7-én a Hamasz itt közvetítette Izrael elleni támadását. A 39 éves üzletember arra építette reputációját, üzleti sikere nagy részét, hogy a biztonságos kommunikáció bajnokaként lépett fel, ami persze imponáló volt politikai disszidenseknek, harctéri generálisoknak és katonai bloggereknek, valamint bűnözőknek. Az ő mozgása viszont jól követhető volt Julia Vavilova TikTok és Instagram posztjaiból, Azerbajdzsán előtt Kazahsztánban és Üzbegisztánban jártak.
Az értesülések szerint Durov azzal védekezett a 90 órás kihallgatáson, hogy a Telegramnak nem kötelessége igazságszolgáltatási megkeresésekre válaszolni, és ezt már állandó lakhelyén, Dubajban is elmondta a francia hírszerzés (DGSE) és a belbiztonság (DGSI) munkatársainak, akik terrorelhárítási kérdéseket tettek fel neki. Francia ügyvédje, David-Olivier Kaminski augusztus 28-án azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ügyfele állítása szerint „a Telegram a digitális kérdések európai normáival teljes összhangban működik”. Hozzátette, hogy „abszurd azt gondolni, hogy egy közösségi média vezetőjét vádolni lehet olyan bűncselekményekért, ami az oldalán történik, de őt sem direkt, sem indirek módon nem érinti”.
Macron elnöknek, aki hosszú ideje jó viszonyt ápol Durovval, annyira, hogy francia állampolgárságot is adott neki, kellemetlen az ügy, hiszen a személyes kapcsolat mellett szólásszabadsági kérdés is kerekedik az esetből. Durov 2014-ben hagyta el Oroszországot, mert az ukrán EuroMajdan mozgalom aktivistái az ő platformját használták kommunikációra és ő a Kremlnek sem adott hozzáférést. Orosz állampolgárságát megtartotta, de van neki a francia mellett az Egyesült Arab Emirátusoktól és Saint-Kitts-and-Nevis-ből is útlevele, nettó vagyonát 15 milliárd dollárra becsülik. Macronnak van egy olyan állampolgársági programja, amivel tech-vállalkozókat igyekszik Franciaországhoz kötni, az ismertek között van Durovon kívül például Evan Spiegel, a Snapchat tulajdonosa, és az elnök találkozott Zuckerberggel, Bezos-szal és Elon Muskkal is. Durov szereti Párizst, korábbi élettársa, a Svájcban élő Irina Bolgar szerint imádott annak idején drága szállodákban időzni, mint a Le Crillon vagy a Ritz, kicsit meg is tanult franciául. Az előzetesből kijött, Párizst nem hagyhatja el, és heti kétszer kell a rendőrségen megjelennie.
A magyar média nem sokat foglalkozott eddig a Durov-üggyel, Szele Tamás írt a huppa.hu-n elemzően. „A fő ok, amiért ügye egyáltalán a média címlapjára került, nem csak a technológiai és a külpolitikai rovatokban, az Durov francia állampolgársága és Macron elnökkel való kapcsolata. Nem meglepő módon Durov fő védelmezői a francia interneten az összeesküvés-elméletek bajnokai és az oroszbarát propagandisták.” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marija Zaharova Kreml-szóvivő is megnyilvánult az ügyben, meg egy csomó futóbolond. A hivatalos francia álláspont az, hogy a bűnüldöző szervekkel való együttműködés megtagadása azt jelenti, hogy a Telegram beleegyezett abba, hogy „a szervezett bűnözés platformjává váljon” és a „a büntetőjogban létezik a személyes felelősség elve”, és „a bűnpártolás szándékosságot feltételez”. Fontos szólásszabadsági dilemma francia fűszerezéssel.
Val d’Aigoual-Budapest
köszönet Derdák Andrásnak és Földes Anitának
Vágvölgyi B. András
Címlapkép: Tüntetők Michel Barnier kormányfői kinevezése ellen tiltakoznak Párizsban 2024. szeptember 7-én, miután két nappal korábban Emmanuel Macron francia államfő a konzervatív politikust, az Európai Unió korábbi Brexit-tárgyalóját miniszterelnöknek nevezte ki. A baloldal emiatt Macront a demokrácia elárulásával és a választás ellopásával vádolja, mivel az államfő nem a júliusi szavazáson győztes Új Népfront baloldali szövetség jelöltjét nevezte ki kormányfőnek. MTI/EPA/Yoan Valat
A nyár elején az elnök-jelölti vitában az inkumbens Joe Biden elnököt meghaladta a később fülönlőtt Donald Trump , de a Demokraták – ha késve is, de új jelöltet állítottak, és az új jelölt új lendületet adott a liberálisok kampányában.
Olvasom a Szabad Európán Putyin jubileumát és gondolkodom. Valójában az Átlátszó főszerkesztőjének interjúja miatt kattintottam oda, mely az újabb hatósági vegzálást tárgyazza.
Daniel Freund EP-képviselő szakmai és magáninformációi – ha az a helyzet, amire gyanakszik – a kormányzati „backoffice” vezető Rogán Antal propaganda-, és titkosszolgálati miniszter íróasztalán landolnak.
Kiváncsi lennék, hogy magyar adófizetői pénzből mennyi ment csak most el Orbán diplomáciai ámokfutására, melynek praktikus haszna tart a zérushoz.
