vageszblog

Vágvölgyi B. András blogol. TLDR.

vageszblog

Nem a GRU éve volt 2018 – tucatnyi ügyben bukott le idén az orosz katonai hírszerzés

Alekszej Moronyec Schipholnál utazott be Hollandiába és rögtön lebukott. Zsebében a taxiszámla a GRU központjától (Komszomolszkaja proszpekt 20 – ez a GRU 26165-ös hackeregység főhadiszállása is) a seremetyevói reptérig szólt, és a GRU-központ melletti átjátszón aktiválták az akciómobilját. Áprilisban négyen érkeztek, hármójuk útlevélszáma csak 1-1 taggal különbözött egymástól. Az MIVD holland titkosszolgálat, és nyomában a Bellingcat angol oknyomozó oldal 305 külföldön is használt orosz katonai titkosszolgálati autóról bizonyította be, hogy egy lakcímre vannak bejelentve. Ezenközben valaki felgyújtotta a pétervári Internetkutató Intézet irodaépületét, a pétervári Olgino negyedben; a következtetés az, hogy az orosz katonai titkosszolgálat lassan nyilvánosszolgálat, székhelye nyilvánosház.

Év végi támogatási kampány

Ha a 2018-as év legizgalmasabban működő, nemzetközi hatással bíró intézményeit próbáljuk összegyűjteni, és miért is ne próbálnánk, így év végén, akkor a meglepetésekben mindig gazdag washingtoni Fehér Ház, némely kínai óriásvállalat, mint például a Huawei, vagy Mohamed bin Salman szaudi régens testőrsége mellett egyértelműen a célfotó szereplője a GRU is.

Hogy a GRU (Гла́вное управле́ние Генера́льного шта́ба Вооружённых Сил Росси́йской Федера́ции), az orosz katonai titkosszolgálat, felderítés-hírszerzés-elhárítás, nem szőke hajukban virágkoszorút hordó nyoszolyólányok dal-, és kézimunkaköre, azt hosszú idő óta sejti-tudja Európa és a világ szépre éhes és nemzetbiztonsági működésekre kíváncsi közvéleménye.

Az orosz-szovjet hírszerzési és zavarkeltési potenciállal is már bő száz éve ismerős a világ. Az osztrák-magyar relációjú Redl ezredes, vagy a japántárgyú Richard Sorge az I., és II-világháború hírszerzési szempontból ismert orosz szereplői. Hazánkból és más ká-európai társországokból kivonult a GRU (is) 1991-ben, illetve úgy vonult ki, hogy valamennyire maradt, csak, hogy a magyar példánál maradjunk, nem csak a Bajza utcai diplomáciai ingatlanban, de legalább annyira Szeva Mogiljevics csepeli bázisán is.

A mai orosz élet megértésére tett kísérlet értelmetlen az orosz maffia (Vor i Zakon), a szilovikok (titkosszolgálati-bűnözői hátterű oligarchák) beható vizsgálata nélkül.

Addigis: kérdések. A mai GRU-val kapcsolatban feltehetjük a helyi érdekű kérdést: miért jártak évente ötször-hatszor lőgyakorlatozni Budapesten diplomáciai fedésben működő GRU-ügynökök az ősz hungarista minihadúrhoz, Györkös Istvánhoz a Győr melletti Bólyban lévő kalandparkjába? Nem tűnik fel, hogy ezáltal vélelmezhető kapcsolati szál képződik e Györkössel haverozós ügynökök és a rendszerváltás óta eltelt történelmi idő legsúlyosabb magyarországi terrorcselekmény-sorozata, a romagyilkosságok elkövetői között, akik közül kettőnek is volt kapcsolata az idős nyilashoz?

Miért van állítólag a GRU-nak saját ingatlana Budapest XV. kerületében; igaz-e, hogy 2016-ban, az amerikai elnökválasztások pártkonvenciók utáni, legszenzitívebb szakaszában washingtoni magyar nagyköveti segédlettel Budapesten (is) találkozhatott a Trump-csapat néhány mukija (J.D. Gordon; Carter Page) orosz egzekutívokkal; miért?

Nem szokványos forrásból jött idén többször is információ az orosz katonai titkosszolgálat működésével kapcsolatban. Hogy holland barátainknak van neheztelnivalója az orosz szolgálatokra, körükben is elsősorban a GRU katonai hírszerzésre, azt tudjuk. A Maláj Légitársaság MH17-es gépének 2014. júliusi (Amszterdam-Kuala Lumpur járat) lelövésére – a közel 300 halott zöme holland állampolgár – kevéssé rezignált államok is kardot rántanak.

Hogy a szakadárok által használt Buk rakétával lőtték le a nemzetközi légifolyosón közlekedő utasszállítót, az csakúgy tudott, mint a tűzparancsot elrendelő GRU-tiszt neve (Oleg Ivannikov, fedőneve: Orion), és a végső felelős személye felől sem lehet kétség.

Holland barátaink nincsenek benne az angolszász országok szolgálatait tömörítő legszorosabb nyugati hírszerzési együttműködésben, a Five Eyes-ban (ez amerikai, brit, kanadai, ausztrál, új-zélandi kooperáció), de benne vannak a Kilenc Szemben, ahol az ötök Dániával, Franciaországgal, Norvégiával és Hollandiával egészülnek ki.

A brit és a holland miniszterelnök néhány napja bejelentette, hogy a GRU megpróbálta meghekkelni a vegyi fegyverek betiltását ellenőrző szervezet (OPCW) hágai központját. Az OPCW vizsgálata mutatta ki azt a kémiai összetevőt, amivel márciusban megmérgezték Szergej Szkripál volt orosz kémet és lányát Nagy-Britanniában a salisbury toronyóra megszállott rajongói, Anatolij Csepiga és Alekszej Miskin. London szerint a merénylet hivatalosan is az orosz titkosszolgálat műve volt. A mostani bejelentés szerint pedig egy autó csomagtartójában lévő eszközzel ügyködtek a GRU emberei az OPCW körül, amikor holland talpasok lebuktatták őket.

Svájcban egy vegyi labort, Amerikában a WADA doppingellenes ügynökséget igyekeztek meghekkelni. Sok lebukás rövid időtávon, Putyin renoméjának sem tesz jót a sötét oldal teszefosza ügynökeinek bénázása, ítélőképességét, akciórádiuszát, döntéshatékonyságát kérdőjelezik meg katonai titkosszolgálatának ügyefogyott buktái.

Mi következhet Putyin személyiségéből a nemzetközi akciók folytatására nézve? Nyilván a folytatás, mert a berekesztés, a működés hosszabb szüneteltetése a vereség beismerése lenne, és az nem fér az imidzsbe. 

Ank Bijleveld holland védelmi miniszter október elején sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az irányítása alatt lévő szolgálatok (AIVD, MIVD) meggyőző bizonyítékokat szereztek arról, hogy orosz terepügynökök próbálnak tengelyt akasztani a géplelövés miatti maláj vizsgálattal. Általában is igen aktívak az orosz ügynökök Hollandiában, nemzetközi szervezetek központjai és holland nemzeti intézmények elleni cybertámatásokkal.

A bevezetőben említett Moronyec mellett a holland védelmi miniszter név szerint Jevgenyij Szerebrjakov, Oleg Szotnyikov és Alekszej Minyin nevű ügynökök kilétét fedte fel. Holland kollégájához csatlakozott a brit külügyminiszter, Jeremy Hunt is, aki az orosz partnert „a nemzetközi stabilitás aláaknázásával” vádolta.

Januárban a holland MIVD fontos szerepet játszott a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás vizsgálatában: a „Cozy Bear” nevű orosz hekkercsoport működésével kapcsolatos információt jutattak el az ügyben vizsgálódó Robert Mueller amerikai különleges ügyész csapatának. A holland leleplezést Anne Applebaum a The Washington Post-ban a történelem legnagyobb orosz titkosszolgálati buktájának nevezte, a holland ügynökök pedig elégedett mosollyal vonulhatnak vissza bázisukra, a Hága melletti Zoetermeerbe.

Az oroszok nem titkos információkat kerestek, hanem „mocsok után kutattak. Megalázó történetek, kacér emailek, bármi, amit fel lehet használni az orosz bűnöket kutató intézmények ellen”. Milyen ismerős, ugyanezt tették 2016-ban Hillary Clinton ellenében. A szenzációra mindig éhes brit sajtó Novichumps-nak, a Novicsok idegméreg mukijainak nevezte el a Hollandiába beutazó orosz ügynököket.

A GRU vezetőjét személyesen hallgatta meg az elnök a Kremlben; állítólag orvosi kezelésre szorult utána a kémfőnök, olyannyira, hogy a 62 éves Igor Korobov novemberben elhalálozott.

Hírszerzési szakértők Igor Korobov vezérezredest tartják többek között a Brexitbe, a 2016-os amerikai elnökválasztásba beavatkozó orosz birodalmi törekvések kézbentartójának, operatív szervezőjének. Ám a látványos sikereket látványos bukták is követték: például 12 orosz, Amerikát műveleti területként felfogó fedett ügynök (GRU) ellen emelt vádat Robert Mueller III, az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgáló különleges ügyész a nyáron.

Megfigyelők szerint az ügyekért a felelősséget talán Jevgenyij Prigozsinnal, „Putyin séfjével” vitetik majd el – ő áll a Wagner Group nevű orosz magánhadsereg mögött is –, mert kezd kiesni az elnöki kegyből. A Wagner Group Szíriában is aktív, Afrikában utánuk nyomozva tényfeltáró orosz újságírókat öltek meg nemrégiben, és ugyancsak érintett lehet a Pussy Riot énekesnője, Nadgyezsda Tolokonnyikova férje, Pjotr Verzilov megmérgezésében is.

Trump ide vagy oda, az elnök ellenére romlik az amerikai-orosz viszony, a Pentagon figyelmezteti a moszkvai partnereket, hogy ne babráljanak bele a szíriai vegyifegyver-felhasználást figyelő site-ok működésébe. Most éppen az INF (nukleáris töltetet hordozó középhatósugarú rakátákat korlátozó egyezmény) felmondása van soron a legszebb pre-gorbacsovi időket idéző kardcsörtetéssel, tán még azt is megérjük, hogy Usztyinov marsall is feltűnik a mellvéden, még ha mesterséges intelligencia-vezérelt robotikus hologram-formában is.

De a kínzó kérdés kérdés: vajon mi lesz így, ennyi lukrafutás után az orosz katonai hírszerzéssel?

Megosztás