A kormányzati befolyásasszony, egykori sikertelen történész, milliárdos ingatlantulajdonos és Orbán Viktor pirosormányú krakéler bohócnője még magát is alulmúlva mintegy, azzal az elmélettel bátorkodott a széles nagynyilvánosság elé állni, hogy az ukrán Budaörs, a kijivi előváros Bucsa 2022. márciusi orosz megszállásának végén, három évvel ezelőtt az utcán talált hullahegy valójában egy false flag operation volt: ukránok öltek ukránokat, hogy aztán hírét költve az esetnek rossz színben tüntessék fel minden oroszok cárját. 

Ha pedig a nagymamámnak kereke lenne, és sárga is lenne, akkor ő lenne a hatos villamos. Schmidt Mária blogján nyilvánult meg furcsa elméletével Gondolatok a megtévesztésről az időzítés fontosságáról,és arról, hogy mi jár annak, akinek túl korán van igaza? (a pofája) Hofi alcímmel.

Schmidt Mária a The Hindustan Times ENSZ-meghallgatási közvetítését és egy orosz diplomata narratíváját embedeli, mely hemzseg a propagandisztikus valótlanságoktól és hazugságoktól. Idézek:

„2025. április 2-án informális meghallgatást tartottak az ENSZ-ben a bucsai tömeggyilkosságokról. A szörnyű bűntetteket ukránokon követték el 2022. márciusában. A „hivatalos” verzió szerint az oroszok, akik visszavonulásra kényszerültek Kijev környékéről, és ennek keretében Bucsát is kiürítették, ezt megelőzően a helyi ukránokat brutális módon legyilkolták. Ez a háborús bűncselekménynek minősülő aljas tömeggyilkosság ellehetetlenítette az Isztambulban kialkudott ukrán–orosz megállapodások ukrán részről történő aláírását, és alátámasztotta a helyszínre érkező Boris Johnson brit miniszterelnöknek a békeszerződés aláírására vonatkozó április 19-i tilalmát. Vlagyimir Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki és népirtással vádolták meg. Oroszországot diplomáciailag elszigetelték, elkezdődött az orosz diplomaták kiutasítása, szigorú szankciókat vezettek be ellene, hiszen ahogy Zelenszkij elnök az amerikai CBS Face the Nation című műsorában kijelentette: „Ami Bucsában történt az népirtás. Egy egész nép, egy nemzet kiirtása.” Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre hivatkozva szólította fel a G7-es országokat, hogy újabb, ezúttal megsemmisítő szankciókat vezessenek be Oroszország ellen, például teljes tilalmat az orosz energiára, a gázra, olajra, szénre. Kikötőzárlatot követelt az orosz hajók számára, valamint az orosz bankrendszer lekapcsolását a SWIFT-rendszerről. Bucsa ettől kezdve minden további magyarázat nélkül indokolta a NATO-országok fokozottabb katonai és anyagi támogatását. Bucsa egyértelművé tette, hogy az ukránok a háború ártatlan áldozatai, az oroszok pedig kegyetlen tömeggyilkosok. Minden nyugati politikus számára kötelezővé vált az ukrán mártíromság melletti kiállás és az oroszellenesség csúcsra futtatása. (…) Egyedül Orbán Viktor engedte meg magának, hogy egy sajtótájékoztatón az őt erről kérdező újságírónak felhívja a figyelmét arra, hogy a tényállást nemzetközi vizsgálóbizottság még nem erősítette meg.” […] „Kijev környékének kiürítését Alexander Fomin, az orosz honvédelmi miniszter helyettese március 29-én rendelte el, azért, mert az orosz és ukrán megállapodások értelmében leállította a Kijev környékén folyó katonai műveleteket. Az Antonov repülőtér mellett fekvő stratégiailag fontos 40 ezres kisváros, Bucsa kiürítésével az oroszok bizonyítani akarták jóindulatukat és a békekötés melletti elkötelezettségüket. Fedoruk bucsai polgármester szerint március 31. városuk felszabadulásának ünnepeként vonul majd be a történelembe. Beszéde közben láthatjuk az oroszok által elhagyott bucsai utcákat. Kilőtt harci járművek és gépjárművek, valamint harcképtelenné vált fegyverek látszanak mindenhol, de sem halottakról, sem sírokról, sem atrocitásokról, sem tömeges kivégzésekről nem beszél a polgármester, és ilyenek sehol nem is látszanak. Egy másik videón az látszik, ahogy napokkal később az ukrán speciális egységek konvoja érkezik a városkába és végighalad az utcákon. Holttestek ezeken a felvételeken sem látszanak.”

Ez a bizonyos repülőtér a Bucsához közeli Hosztomelben van, katonai repülőtér, nagytestű orosz csapat-, és páncélos-szállító gépek landolására lett volna alkalmas, azonban az ukrán erők – ekkor még számottevő nyugati fegyverzet és egyéb segítség nélkül – a leszállópálya felrobbantásával akadályozták meg az „elfoglaljuk Ukrajnát 3-4 nap alatt” szép, putyini tervét.

Schmidt főtanácsadó, a „Terror Háziasszonya” ezután a brit The Guardian egy cikkét idézi, jó orosz módon az angol szabad sajtót titkosszolgálati hírforrásnak nevezve. Schmidt többek között az orosz külügyminiszter-helyettes 2025. április 2-i ENSZ-meghallgatására hivatkozik, illetve egy Adrien Bocquet nevű francia felcser beszámolójára, aki állítólag egy Azov-egységgel érkezett 2022. április 4-én Bucsába.

„Ok. Nem én fogom az MI6 jól begyakorolt és rutinos legendagyárát, vagy a sokat próbált ukrán szolgálatokat tanácsokkal ellátni, hiszen, ha van a világon tapasztalt szervezet, ami több száz éve folyamatosan gyártja a koholmányokat, terjeszti a rémhíreket és szervezi a lejárató kampányokat, az a briteké. Nem azt mondom, hogy mások nem igyekeznek a nyomukba lépni, csak azt, hogy a britek az idegen zászlós akciókat és a dezinformációt mesterfokra fejlesztették. Az első világháború alatt azzal házaltak, hogy a németek könyökből levágják a belga gyerekek karját, hogy később ne tudjanak dolgozni, az ellenség halottjainak csontjait újra feldolgozzák és szappant is főznek belőlük. Ezt a második világháború alatt a lágerekbe zárt zsidókból főzött szappanra módosították és azzal egészítették ki, hogy lámpaernyőt is készítettek a foglyok bőréből. És a sor bármeddig folytatható. Ne felejtsük, hogy rólunk is a legképtelenebb koholmányokat terjesztették az első világháború előtt és alatt, barbár hunoknak állították be a magyar katonákat, akik állati módra viselkednek. Nem úgy, mint a szerbek, britek, franciák és a többi kifinomult úriember. És most sincs ez másként.”

Ha az ember valódi újságírói teljesítményre, és a valóságrajzra kiváncsi, akkor más időkhöz kell fordulnia, mint a The Hindustan Times által kritikátlanul továbbított orosz propaganda – és Schmidt Mária fidesznyik pártmunkási kontribúciója: ilyen a The New York Times oknyomozó videója, mely hatalmas munkával, stábteljesítménnyel mutatja meg mi is történt 2022. márciusában Bucsában. Térfigyelő kamerák, telefonos és műhold felvételek, mobiltelefonok hívásellenőrzései; roppant rémségeiben is látható: pazar és verhetetlen zsurnalisztikai teljesítmény.

Schmidt NER-milliárdos asszony is hivatkozik arra az amerikai tényfeltáró összeállításra, mely a wiessbadeni amerikai parancsnokság információmegosztási gyakorlatára hívja fel a figyelmet. Proxiháború? Igen, bizonyos aspektusból. A The Partnership:The Secret History of the War in Ukraine This is the untold story of America’s hidden role in Ukrainian military operations against Russia’s invading armies c. anyag az amerikai hírszerzési információk megosztását mutatja az ukrán fegyveres erőkkel, katonai döntéselőkészítést, a hatékony amerikai fegyverek, mint a HIMARS rakéták célpontjainak, bevetési időpontjában való segítséget a távolból – ám erről korábban sem gondoltunk mást.

Schmidt Mária asszony propagandista szerepvállalásával a magam tapasztalatait tudom szembeállítani 2023. májusából. A saját Bucsám Budapest 9. kerülete és Bucsa testvérvárosi kapcsolatfelvétel idejére esik, a Delegácija: Фepeнцbapoш-Бучa c. cikkben foglaltam össze:

„Ferencváros önkormányzata és a polgármesterasszony nagyot tett: egy fikarcnyit megmentett ennek az országnak, Magyarországnak a nemzetközi renoméjából, melyet jelenlegi kormánya történelmi mélypontra zuhantatott. Személy szerint örülök, hogy ott jártam a testvérvárosi szerződést aláíró küldöttség tagjaként, és biztos vagyok benne, hogy még visszamegyek. Mert van földrajz és történelem, van nemzeti és általános emberi érzés, van érdek, de van morális minimum is, van partikuláris, de van általános is. Amit ma a kormány tesz, az ezekkel a dolgokkal mind szemben áll, nemzeti érdekkel, emberiességgel, geopolitikai meghatározottsággal.

Budapest kilencedik kerülete fikarc a nagymagyar nagyegészhez képest, de fontos fikarc! Az újjáépült Bucsa láthatóan tehetős hely, ezért is leginkább Budaörshöz hasonlítom, elő-, és kertváros. A The New York Times videójához képest, ami a mészárlás legkomprehenzívebb dokumentuma, már semmi nem látszik, újjáépített kertváros, de a még felszenteletlen templomban Olekszij atya, aki körbermutat – egykori tömegsírt, a halottakról készült megterhelő fotósorozatot, egyebet – szóval Olekszij atyának pont olyan az arcberendezése, mintha egy GULAG-novellából lépett volna ki, (…) Ez a mostani „különleges katonai művelet”, bár pusztítástechnikailag jobban hasonlít a második világháborúra, de hipszterebb háború is, elég csak a titokzatos művész, Banksy grafittijeire gondolnunk a Bucsához közeli, nehézfegyverekkel csontra szétlőtt Borogyankán és Irpinyben. Mondják volt olyan, hogy az orosz tank megállt egy ház előtt, „jaj de szép ház!” és szétlőtték.

Előbbi elővárosban az oroszok identitást is irtottak: a főtéren Tarasz Sevcsenkó (az ukrán Petőfi) szobrát fejbelőtték. Mesélnek még levágott fejű ukrán katonáról is, akit csak a tetkója alapján lehetett azonosítani, hiszen már fogsoruk már nem volt.  Putyin háborújának kezdeti döntő fordulata a hosztomeli reptér volt, nem messze az elővárosoktól. A mintegy 120 kilométerre fekvó Belarusz felől támadó ruszkik eddig úgy jöttek, mint kés a vajban, ekkor kínálták fel az ukrán elnöknek az amerikaiak az evakuációt. Erre mondta azt emlékezetesen a hazai kormánykörökben bohócnak tartott Volodimir Zelenszkij azt, hogy „fegyverre van szükségem, nem fuvarra”.

A hosztomeli rerpülőtér vegyes funkciójú, katonai és polgári reptér egyszerre, hatalmas kifutópálya, a Kreml mesterterve az volt, hogy légideszant-alakulataik biztosítják a leszállóhelyet, bazi nagy Antonov gépek elvégzik a csapat-, és fegyverszállítás melóját, ott állnak majd soktízezren a négymilliós Kijiv kapujában, ajtó-ablak helyzetben és már csak értékesíteniük kell a helyzetet, immár a tizenhatoson belül. Bemennek a városba, megölik Zelenszkijt és családját, kivégzik a posszibilis ukrán függetlenségi politikusokat, esetleg a kisebb karizmájuakat elszállítják valami poszt-gulagra, szibériai büntetőtelepre, mint Hodorkovszkijt, vagy a Pussy Riot punkcsajait, oroszbarát satrapák jönnek, mint megannyi kádárjános, és újra felvirrad a nagyorosz-szovjet nap mind a 11 időzónában. Magyarországtól az Elbáig tartó Németországig (az NDK nyugati határáig) kilépnek az országok a NATO-ból és az EU-ból és ismét hasít a régióban a sztálini-putyini álom, a ruszkij mir. Ami nem csak béke, mint a Pax Americana, de orosz világ is.

Na ezt akadályozták meg az ukrán fegyveres erők – ha akarom és elfogadom az orosz-magyar propaganda közelítést –, az ukrán függetlenségiek, banderovcik, szláv nácik, a Wehrmacht egykori szövetségeseinek, az UPA és az OUN egykori fegyvereseinek és a háborús bűnös Sztyepan Bandera kései utódai. Viszont, ha akarom, akkor Bárány János és Angyal István mai ukrán tanítványai. Hosztomel mellett van egy erdő. Ilyen vörösfenyő-erdő Magyarországon nincs, ez olyan, mint a híres és híresen durva II. világháborús film, az Elem Klimov rendezte Jöjj, és láss (Igyi i szmotri) erdeje.

A bucsai szakértő, talán Szerhijnek hívják, csak ukránul beszél – Alina fordítja a bucsai ön kormányzati hivatalból –, mutatja hosszú autós zötyögés után ezt a területet, ami akkora, mint egy a Bakáts tértől a Ferenc térig tartó átmérőjű kör, ahová tankokat, nehézfegyverzetet ástak be az oroszok, mikor Hosztomelt igyekeztek megszerezni. Az erdőbe beégett egy tisztás, kazettás bombával – ejtőernyővel ledobott eszköz, a bomba sok kis bombára bomlik, jelentős hőemelkedést (800 Celsius) okoz – tiltott fegyver, az oroszok is használják. Grad-rakéták hüvelyei, szétégett fegyvermaradékok, katonai ételzacskó, khaki alsónadrág, elneszült hangok.

Kérdezem Szerhijt, a kiegétt tankok, nehézfegyverzet mellől mennyi tetemet vittek el? Ez titkos adat, mondja, ahogy körülnézek és felfedezem magamban a katonai szakértőt, nem hiszem, hogy 2-300-nál kevesebben lehettek volna. Még Beregszászon mondta valaki: „mi jámbor fűevő népek vagyunk, nem úgy, mint az oroszok”. Hát ja. De kemények is, mint a vídia, és elszántak, mint a kamikazék.”

Hogy miért most állt elő történelemhamisítási tanmenetének újabb fejezetével a tapasztalt „professzorasszony’, annak értelmére Rácz András, az ismert Oroszország szakértő világított rá, a Facebookon:

„Schmidt Mária mai írása Bucsáról egyszerű információs manőver. A Bucsáról szóló, kifejezetten buta Schmidt-írás valószínűsíthető célja, hogy elterelje a figyelmet Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes budapesti tárgyalásairól. Klasszikus, „átkeretezős” információs manőver tehát, semmi több. Április 29-én Budapesten tárgyalt Olha Sztefanyisina, európai ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes. A látogatás ténye néhány napja már ismert volt azok között, akik Ukrajna témájával foglalkoznak, nem volt titok tehát. A megjelent tudósítások szerint Sztefanyisina konstruktív, normális tárgyalásokat folytatott Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Magyar Levente már többször járt Ukrajnában, Kijevben is, adott át magyar támogatással épült iskolát, stb… érti és ismeri az ukrán portfoliót. Amennyire tudom, ukrán oldalon az a vélemény róla, hogy kemény, néha kellemetlen, de kifejezetten professzionális tárgyalópartner – és igazából ez utóbbi a fontos. Joggal lehetett rá tehát számítani, hogy a mai, Magyar-Sztefanyisina tárgyalások után olyan hírek jelennének meg a magyar sajtóban Ukrajnáról, hogy lám, lám, Budapest és Kijev között igenis tud lenni normális, pragmatikus (ha nem is baráti, de működőképes) kapcsolat. Ennek fényében kifejezetten különös véletlen lenne, hogy Schmidt Mária épp ma látta jónak publikálni a bucsai mészárlásról szóló… hát, minek is nevezzem… agymenését. Természetesen biztos lehet benne, hogy ez a „dolgozat” mindenhol hír lesz (ez így is van), tehát a mai napon Ukrajna kapcsán Magyarországon ezek után Bucsa és Schmidt Mária lesz a téma, nem pedig a két állami vezető közötti tárgyalás. Figyelembe véve, hogy mennyire központosítottan működik a NER, lényegében kizárható egy ilyen, véletlen egybeesés. Sokkal valószínűbb, hogy a rezsim belpolitikai érdeke az, hogy NE a konstruktív magyar-ukrán párbeszédről szóljanak a mai hírek, hanem helyette valami ellentmondásos, megosztó, az ukránokat negatív színben feltüntető sztoriról – és Schmidt Mária mai, Bucsáról szóló hazugsága erre pont alkalmas.

Summa: amit látunk, az egy meglehetősen átlátszó információs manőver, semmi több. A célja a hazai diskurzus rövid távú befolyásolása, összhangban a most zajló, Ukrajna elleni kormányzati kampánnyal. Schmidt Mária pedig, az egykori MTA – Soros Alapítvány ösztöndíjas (1985-ben kapott hároméves kutatási ösztöndíjat az Akadémia és a Soros Alapítvány közös programjában), gond nélkül adta a nevét ehhez is. Lelke rajta.”

Rácz András bírálatát Magyar Péter, a Tisza párt vezetője vitte tovább, ő is a közösségi médiában.

„Orbán Viktor egyik fő ideológusa, a NER által tízmilliárdossá váló Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből. Schmidt Mária a ma megjelent írásában azt állítja, hogy az orosz-ukrán háború egyik legbestiálisabb tömeggyilkosságát nem az orosz katonák követték el, hanem az ukrán hadsereg végzett több, mint 400 ukrán civillel. Jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekükés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait. Ép ésszel fel sem fogható, hogy egy magát történésznek nevező orbánista NER kitartott hogy jut el olyan mélységbe, hogy a legalapvetőbb tények kapcsán is hazudik és még holtukban is meggyalázza a több száz ukrán civil áldozat emlékét (köztük nőkét és gyerekekét).

Ezután a legkevesebb, hogy Schmidt Mária haladéktalanul távozik a közéletből és lemond a Terror Háza valamint XX. és XXI. Századi Intézet és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatói posztjáról. Felszólítom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza a továbbiakban egyetemi tanárként Schmidt Máriát.

Továbbá elvárom, hogy Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától. Schmidt Máriának felajánlom, hogy személyesen kísérem el Bucsába, hogy beszélhessen az orosz vérengzést túlélő civilekkel.”

Ennyit a tegnapi Schmidt-botrány részleteiről, és abban egyetérthetünk Magyar Péterrel, hogy a „professzorasszony” jobban tenné, ha dugót nyelne és elevezne a nemzetközi vizekről, mert nemzetközi szerepvállalásai a magyarországi megnyilvánulásoknál is kínosabbak és vércikibbek. Értelmiségihez régóta nem méltóak, olvasásuk is szekunder szégyen, egy hazaáruló rezsim végóráiban rugkapálás, akárha megsózott békacomb lenne.

Vágvölgyi B. András

Címlapkép: A Bucsa orosz megszállásának idején megölt, azonosítatlan polgári személyek maradványait temetik a Kijev közelében fekvő Bucsában 2022. augusztus 17-én. Április elején, az orosz csapatok kivonulása után több száz ember holttestét találták meg a településen, közülük most huszonegynek adják meg a végtisztességet. EPA / Roman Pilipej