Az igazságszolgáltatás elől menekülő elnök nemrég az Egyesült Államok legrégebbi oktatási intézménye ellen szökött, komoly szövetségéi támogatást vont meg a legrégebbi amerikai egyetemtől. Antiszemitizmusra hivatkozik az elnöki dekrétum, ami oly feltételes és távoli, mint a II. András magyar király keresztes hadjáratában aktív Makó vitéz, aki már egy délvidéki ittas estén azt vizionálta, hogy Jeruzsálemben van.

1636-ban alapították. Nem Trumpot, a Harvardot. John Harvard nem az első rektor volt, nem is a finanszírozó, hanem az első pénzügyi vezető. Bill Clinton idején – aki híresen Yale-es volt – az addigi 42 amerikai elnökből 26 volt Harvard-végzett. A Harvard eredendően WASP (white-anglosaxon-protestant) egyetem, az old money (az eredendó elit) egyeteme, sokáig a Kennedy-család volt az egyedüli katolikus dinasztia, aki ide járatta újabb generációit.

A II. világháborút követően Nyugat-Európa megsegítését, újjáépítését szorgalmazó Marshall-segélyt egy Harvard évzárón jelentették be. 1994-ben az évzáró beszédét Nelson Mandela tartotta, 1995-ben Vacláv Havel. Tavaly egy indiai-amerikai végzős, akit nem bűvölt el a 2023. október 7-i Hamasz betörésre és pogromra adott izraeli reakció.

Szenátusi meghallgatás is volt a Harvard – valamint a Columbia és a University of Pennsylvania – anticionistából antiszemitába forduló tüntetései miatt, feddés érte a fekete rektornőt, Claudine Gay-t is, aki később – az egyetem érdekében –lemondott. 2024. januárjában hozta meg „szorító, de szükséges” döntését, lemondott az egyetem elnökségéről, oly „probléma miatt, mely nagyobb, mint ő”.

Hétfőn volt a napja, hogy a Harvard benyújtotta az illetékes bírósághoz keresetét, melyben az Egyesült Államok szövetségi adminisztrációját perli. Nájsz. Az amerikai jog precedensjog, szövetségi ítéletnek törvényereje van. Az antiszemitizmus vádját természetesen minden egyetem tagadja, de a Princeton és a Columbia, ahol 2024-ben palesztinpárti tüntetések zajlottak, már belementek a Trump-adminisztráció által diktált feltételekbe, például maszkviselési tilalomba, épületen belüli demonstrációk tiltásába, illetve a közel-keleti tanulmányok átalakításába.

A „másik egyetem” – ahogy a Harvardon a Yale-t hívják – kiállt a Harvard mellett, sőt Obama elnök is ezt tette. Barack Obama közleményében azt írta, hogy a „Harvard példát mutatott más felsőoktatási intézményeknek azzal, hogy visszautasította az akadémiai szabadság elfojtására irányuló jogszerűtlen és ügyetlen kísérletet, miközben konkrét lépéseket tett azért, hogy minden hallgató számára biztosítsa az intellektuális kíváncsiság, az érdemi vita és a kölcsönös tisztelet légkörét. Reméljük, hogy más intézmények is követik ezt a példát.”

A Fehér Ház szerint az antiszemitizmus elleni munkacsoport „egyedül az antiszemitizmus elleni harc miatt jött létre”. Mint írja a közlemény: „Az antiszemita tüntetők által elfoglalt egyetemi épületek nemcsak a zsidó amerikaiakat sértik, de ellehetetlenítik a kutatást és tudományos munkát is.” A kormány eddig több mint 11 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást fagyasztott be legalább hét egyetem esetében, az „ideológiai foglyul ejtés” elleni harc címén. Legalább 300 diák és kutató vízumát vonták vissza.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) elnöke szerint csak az elmúlt héten kilenc MIT-hallgató vízumát vonták vissza, ami súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államok tudományos versenyképességét.

A kormány azzal fenyegette meg a Harvardot, hogy betiltja a külföldi diákok felvételét. Erre azután került sor, hogy az intézmény kijelentette, hogy nem hajlandó teljesíteni Donald Trump kormányának követeléseit, mire több mint milliárd dollárt vontak meg az egyetemtől.

A Fehér Ház követeli, hogy a Harvard változtasson a felvételi és oktatási gyakorlatán az intézményben tapasztalható antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében – számol be a BBC. A belbiztonsági miniszter nyilvántartást kért a diákvízummal rendelkező külföldi hallgatók általa „illegálisnak és erőszakosnak” nevezett tevékenységéről. Az egyetem korábban kijelentette, hogy számos lépést tett az antiszemitizmus ellen, s a követelések az egyetem „szellemi feltételeinek” szabályozására irányuló erőfeszítések.

Alan Garber, a Harvard új elnöke hétfőn az egyetemi közösséghez intézett üzenetet: „Az egyetem nem adja fel függetlenségét, és nem mond le alkotmányos jogairól.” A belbiztonsági miniszter azonban azt mondta, ha nem tesznek eleget a kérésnek, akkor „az intézmény elveszíti a külföldi hallgatók beiratkoztatásának kiváltságát”.

A Harvardra felvett nemzetközi diákok idén a tanulók 27 százalékát teszik ki. A Trump-adminisztráció elvárja, hogy az antiszemitizmussal összekapcsolódott egyetemi tanulmányi programokat átalakítsa a Harvard, reformokat hajtson végre a diákok fegyelmi eljárásait illetően, és szüntesse meg az úgynevezett sokszínűségi, méltányossági és befogadási (Diversity Equity Inclusion – DEI) programokat.

Na ekkor perelte be a Harvard a Trump-kormányzatot. A Harvard Egyetem oktatóit képviselő helyi szakszervezet, az Amerikai Egyetemi Professzorok Szövetségének (AAUP) harvardi szervezete keresetet nyújtott be az amerikai kormány ellen. A perben azt állítják: a kormány visszaél a polgárjogi törvény VI. cikkével, és ezáltal politikai, illetve ideológiai nyomást gyakorol a felsőoktatási intézményekre.

A kereset szerint a kormány gyakorlatilag „egzisztenciális pisztolyt tart az egyetem fejéhez”, amikor szövetségi forrásokat – vagyis kutatási támogatásokat és szerződéseket – veszélyeztet annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények megfeleljenek a politikai elvárásoknak.

A tét nem kicsi: a Harvardnak jelenleg 8,7 milliárd dollárnyi szövetségi támogatása és 225,6 millió dollár értékű szerződéses állománya van, ami veszélybe kerülhet a kormányzati vizsgálatok miatt, amelyeket akkor indítottak, amikor az Egyesült Államok több egyetemén is palesztinpárti tüntetések zajlottak. A hatóságok közölték, alapvető változásokat akarnak elérni az amerikai felsőoktatás működésében.

A The New York Times szerkesztőségi cikkben is foglalkozott a problémahalmazzal. A Harvard elutasította az elnöki adminisztráció beavatkozását az egyetemi autonómiába. „Semmilyen kormányzat – függetlenü attól mely párt van hatalmon – sem diktálhatja azt, hogy egy magánegyetem mit taníthasson, kit alkalmazhat és vehet fel”, mert ez sértené a tudás megszerzésének szabadságát. Ezekkel a szavakkal a Harvard hivatalosan is ellenáll a kormánynak, amire Trump ösztöndíjakra és szerződésekre korábban garantált 2,2 milliárd dollár visszavonásával válaszolt. Míg az amerikai egyetemek jelentős része ekkora pénz megvonásától legalábbis megremegnének, a Harvardnak van egy 53 milliárd dolláros alapítványa, ami miatt megtehetik a keménykedést.

A Times szerkesztői szerint kevésbé gazdag egyetemeknek is követniük kellene a példát, mert egyetlen egyetemnek sem kellene elfogadnia az Első Alkotmánykiegészítés jogának – First Amandment Right: a szólás-, vallás-, sajtószabadságról – csorbítását harc nélkül. Az elfogadás előszava lehet bármilyen független intézmény önállósáágának aláaknázására. Az antiszemitizmus-vád is fedőtevékenység leginkább – nyilvánvaló atrocitások ellenére – a diáktüntetések lényegüket tekintve nem zsidó, vagy Izrael-ellenesek többségükben, hanem egy bizonyos zsidó, a Trumphoz hasonlóan igazságügyi eljárás alá vont Binyamin Netanyahu izraeli miniszterelnök háborús politikájának a kritikája, aki ugye – talán pont ezért – egyként népszerű a Fehér Házban és a Karmelitában.

A Times szerkesztő szerint persze komoly és súlyos problémák jellemzik az egyetemi Közel-Kelet-kutatást és -oktatást, de ezt vitákban, érvrendszerek ütköztetésével kell kiküzdeni, nem elfogadva azt a trumpi tételt, hogy az adminisztráció feladata „visszaszerezni egykor nagy oktatási intézményeinket a radikális baloldaltól”.

A hazai olvasó egy Scruton kávéházi olvasókör vitájának szellemujját vélheti felfedezni utóbbi szavakban a tusványosi illiberalizmusról, itt az ideje hát egy moszkovita ellenvéleménynek. A fontos amerikai publicistává lett egykori moszkvai LMBTQ-aktivista és publicista Masha Gessen is vitacikkben állapította meg, hogy Trump maffiaállamot épít, ahol a Don osztja a pénzt és a hatalmat, az oktatási rendszer átalakítását pedig a mohóság mellett az antiintellektualizmus jellemzi. A függetlenséget rombolja, de Gessen tud erre ellenszert!

Bár a Columbia már becsicskult, és másokat is fenyeget – a University of Pennsylvaniát, Harvardot, Cornellt, Brownt, a Johns Hopkinst és a Northwesternt – de még nincsen jele a szervezett ellenállásnak. Masha Gessen a késő hetvenes és az egész nyolcvanas évek lengyel – s tehetjük hozzá, bár jóval kisebb mértékben, a magyar – ellenzéki felsőoktatás mintáját hozza fel ellenpéldának: a repülőegyetemek mozgalmát, melyek magánlakásokban igencsak minőséges oktatók oktattak olyasmit, amit nem preferált a hatalom.

Nem volt felvételi és tandíj, az ország(ok) legjobb elméi tanították a hatalom által legkevésbé szeretett témákat (filozófia és történelem, szovjetológia és párttörténet), de a 90-es években a szerb tansegédletek elleni tiltakozásul a koszovói albánok is paralel földalatti oktatási rendszert szerveztek. Az amerikai egyetemek alapítványai alkalmasak lennének hasonló radikális oktatási rendszer finanszírozására. Leon Botstein, a Bard College elnöke szerint a leggazdagabb egyetemek közül sok a saját alapítványát a védelem első vonalaként határozza meg.

Larry Summers, a Harvard volt elnöke, a második Clinton-adminisztráció pénzügyminisztere, a The New York Times publicistája arról írt, hogy a Columbia kapitulációja visszaüthet. Stratégiailag és taktikailag. Az antiszemitizmus, akárcsak bármilyen előítélet az identitást a kiválóság elé helyezi a hallgatók és az oktatók kiválasztásában, a különbözőség perspektivikus hiányát okozza, a fegyelem és rend nagyfokú csökkenését. De a Trump adminisztráció ebben a kérdésben nem jóhiszemű az általa értelmezett antiszemitizmus-aggályokkal és nem jár el jogszerűen.

Az őszinteség már ott megtörik, hogy Trump díszelgett már fehér-szuprematista gyűldéken, nyilvánosan vacsorázott Holocaust-tagadókkal, együtt csendült a poszt-náci német AfD-vel – hadnagya, Elon Musk egyenesen a német jövőt látja beléjük – és viccelődött már gazdag zsidók kárára. Ennél egyszerűbb alelnöke, JD Vance bon mot-ja: „az egyetemek ellenségek”. (Korunk a fordított brain drain kora, ellenirányú agyelszívás: a legjobb elmék fontolgatják az amerikai egyetemek odahagyását, Kanada és Európa jól járhat – kivéve persze Magyarországot.)

Az 1964-es Civil Rights Act VI. fejezete rendelkezik arról, hogy az egyetemek szövetségi támogatása diszkrimináció-ellenes lehet. De védheti az egyetemeket az akadémiai szabadság csorbításától is. A Trump-kormány egyfajta globális Schmidt Máriaként hörög fulladozva a gondolatszabadság ellen, ami nem jelenti azt, hogy a 2023. október 7-i Hamasz-pogromot követő izraeli ellencsapás értékelésében az egyetemek valamiféle morális magaslatot foglaltak volna el. Sőt! Az identitás felülírta a kiválóságot, a társadalmi igazságosság vágya a tényszerűséget, a politikai elemzés egyoldalúságát. Érv ütközzön érvvel, vita formálja ki az álláspontot, tények és ne hitelvek, dogmák, megrögzöttségek.

Vágvölgyi B. András