A diplomáciai váltás, az amerikai nagykövet bejelentése a kormányzati „szürke eminenciásról”, hogy a backoffice chief felkerült egy listára, ahonnan nem könnyű lekerülni, alaposan felkorbácsolta az amúgy sem nyugodt magyar közéleti tengerfelszínt. 

Mielőtt a magyar fogadtatásról elménckednénk, nézzük a nagyvilágot! A Politico „Joe vs. Rogán”címmel kajánkodik Tóni végzetén – értsd Joe Biden Rogán Antal ellen, ami a nemzetközi közvéleményben Joe Rogan befolyásos amerikai podcaster-influenszer nevére rímel – és a Politicóban idézik a The Financial Times tavalyi cikkét, mely a titkosszolgálati-propagandafőnök könyörtelen profilja a szakonyfalui „parasztgyerekről” a pénzügyi világlapban.

Mindkét nemzetközi orgánum megírja, hogy Tóni Orbán Viktor egyik legközvetlenebb munkatársa, akit korrupciós vádakkal a Global Magnitsky Act (GloMag – világszintű Magnyitszkij-törvény alapján) listázott az amerikai Pénzügyminisztérium egy hivatala (The Department of the Treasury’s Office of Foreign Assets Control), mert a magyarországi korrupció központi személyiségének, kitervelőjének és végrehajtójának és kedvezményezettjének tartják Rogánt.

A The New York Times és a The Wall Street Journal ingerküszöbét nem érte el ez a történet – annyi minden van: Los Angelest erdőtüzek pusztítják, Trump leendő elnök akár erőből gyarmatosítaná Kanadát, Grönlandot és a Panama-csatornát, tart még a putyini agresszió Ukrajnában, a Közel-Keleten mindig van újdonság –, de a The Washington Post azért írt az esetről.

„Rogánt azzal vádolja a Pénzügyminisztérium, hogy kormányközeli üzletemberek bizniszeit képviseli, melyek okán az Európai Unió büntetéseként milliárdokat tart vissza korrupciós aggodalmak miatt az országtól.”

Idézik David Pressman nagykövetet, aki szerint Tóni az „elsődleges kitervelője, megvalósítója és kedvezményezettje” a magyarországi rendszerszintű korrupciónak – lásd még erről a Fidesz-ideológus Lánczi András, a Corvinus rektora, korábbi nyilatkozatát: „amit nálunk korrupciónak neveznek, az a rendszer lényege” (úgymond a „nemzeti tőkésosztály kialakításának” programja). Rogán a „kleptokratikus ökoszisztéma” atyja, ahogy a nagykövet fogalmazott. „Túl hosszú ideig kormányzati tényezők Magyarországon arra használták hatalmi helyzetüket, hogy magukat és családjukat gazdagítsák, hogy tetemes összegeket a költségvetésből magánszámlákra tereljenek” – mondotta a The Washington Post szerint is Pressman nagykövet, és ebben a „kleptokratikus ökoszisztémában még sokan mások is érintettek.

Orbán kabinetfőnöke széleskörű kormányzati kampányokat orkesztrált, melyek szerepe fontos volt a 2010-es „rendszerváltás” óta fennálló hatalom fenntartásában” – folytatódik a cikk. „Rogán propagandaminiszter maga már ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, de meglepő módon ez a veterán politikus az, aki felügyeli a titkosszolgálatokat is” – írja az amerikai főváros Jeff Bezos (a világ egyik leggazdagabb, Lölőnél is gazdagabb, Trumpnak hűségesküt tett tulajdonosa) által birtokolt lapja. Ezt eddig is tudtuk. Az amerikai diplomácia és közigazgatás szempontjából a The Washington Post cikkének utolsó három sora érdekes: „A State Department (Külügyminisztérium) szóvivője, Matthew Miller azt nyilatkozta egy keddi közleményben, hogy „Rogán tevékenysége emblematikus a korrupciós büntetlenség szélesebb körében Magyarországon, ahol az állam működésének jelentős részeit oligarchák és nem-demokratikus szereplők foglalták el”.

Tehát, hogy mások is érintettek.

Namost! Hogy az amerikai közigazgatásnak (diplomáciának) ez a véleménye, az Donald Trump beiktatásával nem fog megváltozni egy szekundum törtrésze alatt. Az amerikai közigazgatás valójában neutral civil service – semleges közszolgálat – melynek attitűdjét nem elsősorban a politikai vezetés, hanem a kontinuitás, az évtizedek alatt kialakított véleményrendszer befolyásolja. Donald Trump az elnökjelölti vitában kiejtheti fogainak léckerítésén Orbán Viktor nevét, megelőszobáztathatja őt Mar-a-Lagóban, meg ráuszíthatja Elon Muskra gyereklegeltetés közben, de az amerikai diplomácia középszintű aktorainak véleményét akkor is jobban fogja egykor Victoria Nuland, André Goodfriend és, igen, David Pressman véleménye befolyásolni.

Irdatlan hörgés indult be a NERsevik putyinpincsik körében, hogy a távozó nagykövet micsoda egy aljaember, „pitiáner bosszúálló”, aki mozgósította a „haverjait”, hogy szurkapiszkálják ezt a szegény Tónit. Nem csak maga Bayer Zsolt bukott ki bayerzsolti színvonalon az amerikai diplomáciai döntésen, hanem Gulyás Gergely, Szijjártó „Lavrov-a-haverom” Péter és meglepő módon még Lázár János is. (Lázárt sokan sokáig Rogán legnagyobb ellenlábasának tartották a kormánypárton belül Pintér Sándor mellett.)

„Távozása után kerülje el hazánkat” – vetett habot a vasútminiszter szája sajtótájékoztatón, ami szinte a II. világháborús magyar hadüzenet szintje. (Amerikai követ a hadüzenet átvétele után: „De milyen vitájuk van az Egyesült Államokkal?” Magyar külügyminiszter: „Nincs vitánk az Egyesült Államokkal.” Amerikai követ: „Akkor kivel van vitájuk?” Magyar külügyminiszter: „Romániával.” Amerikai követ: „És nekik is hadat üzentek?” Magyar külügyminiszter: „Nem. Ők a szövetségeseink.” – Most annyi a különbség, hogy hazánk elsődleges katonai szövetségese az Egyesült Államok. És Románia is ugyane szövetség tagja.)

Rogán Antal amerikai vagyona – ha van neki ilyenje – befagyasztásra kerül, az amerikai állampolgároknak tilos Rogánnal üzleti tevékenységet folytatniuk, sőt, a dollárban foganatosított üzleti tevékenysége is korlátos lett. Egy ilyen szankció visszavonása lehetséges, de egyedi elbírálást igényel, és alapos felülvizsgálati folyamatot követel meg. Nem pikkpakk, nem seperc alatti történet.

Orbán Viktor és Donald Trump között kapcsolat alakult ki az elmúlt években. Orbán Viktor nyíltan támogatta Trumpot a választási kampány során, szorgos elő-lihegője volt küzdelmének és győzelmének első tapsonca Európából. Mára már inkább az látszik azonban, hogy a gazdaságilag Oroszország GDP-jét megelőző Olaszország posztfasiszta – de Putyin-ellenes – miniszterelnöke, Georgia Meloni aspirál nagyobb eséllyel Trump régiós figyelmére, mint Orbán („Törökország elnöke” 😊), de a kapcsolat az nyilván kapcsolat.

Eörsi Mátyás, a hajdani SZDSZ külpolitikusa írta a minap: „2014 októberében az Egyesült Államok hat magyar köztisztviselőt tiltott ki az országból, korrupcióra hivatkozva. A kitiltott személyek nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra”, de emlékszünk a washingtoni Lincoln Memorial lépcsején gőgösen The Washington Post-ot lapozgató Habony Árpád képére és Vida „tolmácsot kérek” Ildikó adóügyi Simicska-samesz esetére.

„2023 áprilisában az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és annak vezető tisztviselői, két orosz és Laszlóczki Imre magyar alelnök ellen. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint az IIB orosz befolyás alatt állt, és veszélyt jelentett a nemzetközi pénzügyi rendszerre.” (Orbán Viktor másnapra bezáratta az IIB-t.)

„2024 novemberében az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma újabb szankciós listát tett közzé, amelyen magyar állampolgárok is szerepeltek. Az érintettek részt vettek katonai rádiók Oroszországba csempészésében, megsértve ezzel a nemzetközi szankciókat. Augusztusában az Egyesült Államok két magyarországi cégre vetett ki szankciókat. Mezsregionosztroj vállalat magyarországi fióktelepét 2022 nyarán jegyezték be Budapesten. Az amerikai kormány szankciókat vezetett be ellene, mivel részt vett az orosz Vosztok-projekt olajipari megaberuházásban, amelynek célja a sarkköri kőolaj kitermelése és szállítása. A magyarországi Mátrix Metál Kft. szintén szankciók alá került, mivel az orosz hadiipar ellátási láncának részeként kiemelt fontosságú árukat, például integrált áramköröket exportált Oroszországba. Ezeket az alkatrészeket többek között Szuhoj vadászgépek gyártásában használták fel. Az orosz energiaszektorral együttműködő cég a Paks II. építésében is részt vett volna”.

Tóni viselt dolgai elég széles körben ismertek a magyar nyilvánosság számára, komoly oknyomozó videót közölt róla már sokkal korábban is a Partizán, a 444 és természetesen minden független orgánum foglalkozott már tevékenységével. Az átlátszó cikke is összefoglalja ezeket, és nyilván nem kérdéses, hogy az Orbán-rezsim kulcsfigurájáról van szó.

A propagandamédia január 7-e óta szajkózza, hogy ez két hétig sem tart, aztán Biden visszaadja – ezúttal békésen, nem úgy, mint 2021. január 6-án a Capitolium ostromával Trump – az elnöki stafétát Trumpnak, aki „zsebben van”. Feltehetően azért nem lesz olyan gyors és egyértelmű Rogán Antal washingtoni fehérre mosása. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának tájékoztatója szerint ugyanis akkor vesznek le valakit a listáról, ha az illető bizonyítja, hogy már nem állnak fel azok a körülmények, amelyek miatt oda került. Ez azonban egy nagyon hosszú folyamat is lehet a HVG szemléje szerint. A döntés ugyanis alapos felülvizsgálaton alapul, és egyedileg értékelik.

És van még egy dolog: komoly lesz a kérelemlista Trumphoz, és nem is éppen ellentmondásmentes. A leginkább szemöldökfelvonó kérés nyilván az lesz, hogy „hadd legyünk a kínai gazdasági expanzió Európába kilőtt nyílhegye Don, lécci, lécci, lécci!”, aztán: „zárjuk má’ le úgy a háborút Donnie, ahogy a főnökünknek, Vovának tetszene a Kremlben”, valamint: „tudjuk Donald, hogy az ukránok seggarcnak tartanak minket, saját szempontjukból egyébként joggal, de majd a Lölő, meg a Garancsi, meg a Tiborcz Pista azért hasíthassanak már az ukrán újjáépítésből is, lécci,”.

Namost ezek után még azt is kérni, hogy „van itt ez a kolléga, sokak szerint a magyar Himmler, aki persze Goebbels is egyszemélyben, valamint Tony Soprano (szerepében: John Gandolfini), de inkább Tom Hagen, a consigliere a Keresztapából (szerepében: Robert Duvall). Mondhatnánk persze Jezsovot és Zsdanovot is, vagy Révait és Péter Gábort, hiszen funkciói legalábbis szokatlanok, a lényeg a lényeg: jobbkézi ember, fontos munkatárs, mentsd már fel Donald a Tónit az 13818-as elnöki rendelet alapján történt listázás alól, amely világszerte az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit célozza, plíz, plíz!” – és itt elcsuklik a könyörgőre fogott magyar kormányzati sírós hang.

Az ugye látszik, hogy sok lesz egyszerre ez az ennyi kérés, és talán a magyar kormányzati endorsment sem ér ennyit Donnie-nak.

Nem mindenki búcsúzik olyan hörögve az amerikai nagykövettől, mint a NERsevik kormányzati tényezők. Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely búcsúlátogatáson fogadta David Pressman budapesti amerikai nagykövetet, s mint írja:

„Már akkor elmondta David Pressman nagykövet, amikor három évvel ezelőtt bemutatkozó látogatáson járt nálam, hogy az akkoriban éppen rám (is) zúduló propagandatámadások jó részét alighanem ezentúl majd ő kapja és viseli. Mert pontosan tudta, hogy ebben az országban politikai hadjárat jár cserébe annak, aki következetesen kiáll a demokrácia, a jogállam értékeiért, a korrupció ellen és az emberi jogok védelme mellett. Ma, amikor búcsúlátogatáson fogadtam az Egyesült Államok nagykövetét, megbeszéltük, hogy a három évvel ezelőtti sejtése bejött, teljesítette ezt a vállalását is. (…) David Pressman barátja és hódolója Magyarországnak, sokat mesélt arról, mennyi szép emléket visz haza Budapestről, a város sokszínű kultúrájából. Talán erre emlékezteti majd a ma búcsúajándékként adott drMáriás kép és Török András remek Budapest-könyve is. David Pressman és családja mindig szívesen látott vendég lesz városunkban.”

Kérdésünkre a művész, drMáriás elmondta, hogy a Ma melyiket válasszam Magritte műtermében? c. kép (2022., 100 x 120 cm, akril vásznon) után készült nyomat volt valójában az ajándékozás tárgya. „A festmény Londonban, a ’89 Gallery-ben nyílt kiállításra készült és került bemutatásra: Karácsony Gergely ennek nyomat-változatát ajándékozta David Pressman-nek.” Magát a festményt nem ajándékozhatta, mert az már korábban egy gyűjtő tulajdona lett.

DrMáriás képe

Mindenesetre szerintem lesz még idő, mikor a Szabadság téren David Pressmannek szobra lesz Brandholz amerikai tábornok szobra mellett. Utóbbi a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjaként megakadályozta 1919-ben, hogy a Budapestet megszálló román csapatok Bukarestbe vigyék a Magyar Nemzeti Galéria műkincseit – pedig össze is keverhette volna a tábornok a két várost, mint akkoriban megannyi amerikai. Azt a teret szoborszempontból amúgyis rendezni kell, Horthy büsztje és a német megszállás Gábriel arkangyalos szobrának a tétényi szoborparkban a helye!

Vágvölgyi B. András

Címlapkép: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előadást tart a TECHXPO 2024 – Technológia, ami összeköt című konferencián a Millenárison 2024. november 21-én. MTI/Kovács Tamás